Gyűjteménygyarapítás, kiállítások szervezése, múzeumpedagógiai foglalkozások, műtárgyak külföldre juttatása. Ez csak néhány dolog azok közül, amelyeket 2025-ben csinált a József Attila Múzeum. Az előző év sikereiről bővebben Szikszai Zsuzsanna igazgató számolt be.
![]()
A láthatatlan munka
Rengeteg programot szervezett 2025-ben is a József Attila Múzeum, azonban a munkatársak feladatainak nagy része egy látogató számára láthatatlan. Egy múzeum alapját a gyűjteménye szolgálja, a makói intézmény pedig néggyel is rendelkezik: néprajzi, hely-és irodalomtörténeti, valamint képzőművészeti anyaggal. Ezeket pedig mind gondozni és bővíteni kell, ami hatalmas munkával jár – fejtette ki Szikszai Zsuzsanna. Az igazgató hozzáfűzte: bár a hivatalos statisztika még nem készült el, körülbelül 28 ezer látogatójuk volt a tavalyi évben.
A legtöbb gyűjtemény gyarapodott 2025-ben
Az irodalomtörténeti gyűjteményt leszámítva a további három mind gyarapodott a tavalyi esztendőben. A képzőművészeti anyaghoz hozzáadódtak többek között a Szekeres István grafikusművész által készített alkotások, aki decemberben volt 98 éves és mind a mai napig aktívan alkot, az elkészült grafikáit pedig a múzeumnak adományozza. A helytörténeti gyűjtemény 2025-ben 18 000 darabbal nőtt, hiszen sokan keresik fel az intézményt hagyatékkal, gyűjteménnyel, dokumentumokkal, újságokkal és műtárgyakkal. A néprajzi anyag pedig a megyében az egyik legnagyobb, ez is több ezer darabbal nőtt az óévben. E kapcsán Szikszai Zsuzsanna így fogalmazott:
„Egy múzeumnak az elsődleges feladata a gyűjtés. Napjainkban is lehet gyűjteni. Ami ma hétköznapi dolog, az 20 év múlva, 30 év múlva vagy 50 év múlva kuriózum lesz. Tehát a napjainkban is behozott tárgyakat, vagy használatos tárgyakat is betesszük a gyűjteménybe, úgyhogy ez egy soha meg nem szűnő munka, és hát láthatatlan, merthogy ezt nem szokták látni”
Nem titkolt cél: múzeumba szoktatni a gyerekeket
Amit pedig a látogatók is szemrevételezhetnek, azok az állandó kiállítások, amelyeket ugyanúgy folyamatosan rendben kell tartaniuk a múzeum munkatársainak. De amik talán a legemlékezetesebbek, azok a kreatív, interaktív programok, úgy, mint például a különféle jeles napokhoz vagy népszokásokhoz kötődő múzeumpedagógiai foglalkozások. Ezeknek nem titkolt célja az, hogy a gyerekeket beszoktassák a múzeumba – árulta el az igazgató. Hozzátette: 2025-ben közel 140 csoport látogatott el az ilyen foglalkozásokra, amely megközelítőleg 3000 főt jelent. Emellett még nagyon népszerűek a különféle családi napok és a nyári táborok is.

Márton-napi családi délelőtt a József Attila Múzeumban. Fotó: Jeszenszky Zoltán
Rudnay és József Attila aratták a legnagyobb sikert
Azonban az előző év talán legnagyobb sikerét az a kiállítás aratta, amelyen a 100 éves Rudnay-művésztelep alkotásait láthatták az érdeklődők. Itt olyan képzőművészeti anyagokat vehetett szemügyre a nagyérdemű, amelyek addig a gyűjteményben lapultak és már jó ideje nem kerültek az érdeklődők szeme elé. De óriási figyelem övezte azokat a programokat is, amelyeket József Attila születésének 120. évfordulója alkalmából rendeztek.
„József Attila Makónak nagyon fontos, Makó is nagyon fontos volt József Attilának, úgyhogy én mindig ezt nagyon-nagyon előtérbe helyezem, hogy József Attiláról a költészet napja környékén, illetve bármilyen formában, ha tudunk beszélni, akkor beszéljünk róla, hiszen ez egy örökség, amit nekünk ápolni kell”
– hangsúlyozta Szikszai Zsuzsanna. Hozzátette: Istók Margit, legendás zongoraművész és zenepedagógusra is megemlékeztek halálának 30. évfordulója alkalmából.

A költészet napja és József Attila születésének 120. évfordulója. Fotó: Vizi Viktória
Vándorútra indult a múzeum anyaga
A tavalyi év kuriózuma az volt, hogy más városban, sőt, egy másik országban is bemutatkoztak a József Attila Múzeum műtárgyai. Egyrészt a debreceni MODEM Modern és Kortárs Művészeti Központban, másrészt pedig Helsinkiben a Liszt Intézetben. Utóbbi azért is volt különleges, mert az intézmény anyaga ilyen messze még jutott el.

Szakszerű csomagolással ellátott műtárgyak várják, hogy elinduljanak Helsinkibe. Fotó: Nagy Dóra
Négy kiadvány is született 2025-ben
Végezetül Szikszai Zsuzsanna elmondta: az is óriási sikerélmény számukra, hogy 2025-ben négy kiadványt tudtak megjelentetni. Többek között előrukkoltak egy Istók Margit kötettel és megszerkesztették a Rudnay Művésztelep 100 katalógust. Emellett a makói települési értéktár több, mint hatvan új elemmel bővült, emiatt pedig indokolt volt egy új kötet létrehozása, amelyhez 4 kisfilmet is készítettek a Makói Városi Televízió munkatársai segítségével. Végül, de nem utolsósorban pedig a múzeum 75. születésnapja alkalmából kéthetente új kamarakiállítást rendezett az intézmény, ahol ritkán vagy még egyáltalán nem látott műtárgyakat lehetett megtekinteni – ezek gyűjteményéből is kiadványt készítettek.

Megjelenik a múzeum 7. évkönyve is.
