Idén is megrendezték a XIII. Növendék Koreográfus Versenyt, ahol a VargaBalett Táncműhely táncosai léptek színpadra. A megmérettetésre 89 induló érkezett, akik összesen 64 saját koreográfiát adtak elő, a gyerekektől a junior korosztályon át egészen a fiatal felnőttekig mindenki megmutathatta tehetségét.
![]()
A XIII. Növendék Koreográfus Verseny egyik zsűritagja, Dr. Szitt Melinda, a Magyar Táncművészeti Egyetem adjunktusa elmondta: a verseny lényege az önálló alkotás, műfaji megkötés nélkül. A résztvevők szabadon választhattak stílust és zenét, a teljes alkotói folyamat az ő kezükben volt.
„Nyolcadik éve vagyok itt, és egyre többet, egyre jobban fejlődnek a gyerekek, egyre jobban használják a teret, most már a jelmezekre is talán jobban oda tudnak figyelni. Úgy gondolom, hogy a benyomásom az csakis kizárólag az, hogy én itt nagyon látom a mögötte lévő munkát, és ez a legfontosabb – fogalmazott.”
Az alkotás útja legalább olyan fontos, mint a végeredmény
Dr. Szitt Melinda kiemelte: Nehéz megmondani ki a jobb és ki a kevésbé jobb, hiszen a gyerekek rengeteget dolgoztak a koreográfiákkal.
„Elképesztően nagyra értékelem azt, hogy itt mindenki magától bejött a próbaterembe, megcsinálták, minimálisan nyilván ki lehet kérni a mesterek segítségét, de az, hogy ők erre időt szánnak, és ezzel belépnek az alkotásnak a terébe, az alkotás folyamatába, amivel csak épülnek, mindenféle szempontból.”
A tánc az, amit már szavakkal nem lehet elmondani
A verseny egyik résztvevője, a kilenc éve táncoló Varga Dorottya két produkcióval készült: egy szólóval és egy duettel. A tánc számára nem csupán csak mozgás, hanem érzelmi kifejezés. Elmondta, hogy már augusztusban elkezdte a felkészülést, mert szereti, ha van ideje kidolgozni minden részletet. Úgy fogalmazott: a versenyen nem elég mozdulatokat egymás mögé rakni, azoknak összhangban kell lenniük a zenével, a történettel és a személyes jelentéssel.
















