A világhírű zeneszerző szülővárosából, Nagyszentmiklósról érkezett Kékibolya néptáncegyüttes is fellépett hagyományőrző műsorával a bogárzói búcsún. Az ünnep idén százakat mozgatott meg.
![]()
Andó Attila nagyszentmiklósi plébános és Pálfai Zoltán, a makói Szent István király templom plébánosa celebrálta a búcsúi szentmisét, melyre zsúfolásig megtelt a 118 éves templom, melynek Páduai Szent Antal a védőszentje.

Pálfai Zoltán, a makói Szent István király templom plébánosa és Andó Attila nagyszentmiklósi plébános. Fotó: Jeszenszky Zoltán
„Emlékszem, amikor én gyerek voltam otthon, a búcsú volt a faluban az egyik legfontosabb ünnep” – nyilatkozta a Mindig Makónak Andó Attila nagyszentmiklósi plébános, akit szoros baráti szálak kötnek Makóhoz. A plébános szerint a búcsú több volt, mint egy egyházi ünnep. Gyermekkorában olyankor mindig összegyűlt a rokonság, hazatértek az elszármazottak, összejöttek a barátok és a rokonok, hogy ápolják a kapcsolatokat, megéljék az együvé tartozás élményét.

Farkas Éva Erzsébet, Makó polgármestere köszöntötte a búcsú résztvevőit. Fotó: Jeszenszky Zoltán
„Ritka és különleges a mai búcsúi találkozás, mert ünnepeljük és éltetjük a bogárzói templomot és közösségét, Páduai Szent Antalt, védőszentünket, az őrző angyalokat, és ünnepeljük az egyház két új szentjét, akiket a mai napon avatnak szentté Rómában” – mondta ünnepi köszöntőjében Farkas Éva Erzsébet.
Makó polgármestere hozzátette: „Carlo Acutist, a millenniumi generáció első szentjét, és a digitális kor ifjú tanúját, akinek sírjánál assisi templomában egyházközösségünk tagjaival magam is fejet hajthattam, és Pier Giorgio Frassatit, a szegények barátját, a természet szerelmesét, a szeretet országának hétköznapi építőjét.”

Középen: Tóth Ferenc és Vass Gábor önkormányzati képviselők, valamint Czirbus Gábor, Makó alpolgármestere. Fotó: Jeszenszky Zoltán
Bár az elmúlt évtizedekben nagyot változott a világ, Bogárzó őrzi még különleges atmoszféráját, ami messze földről is hazacsalogatja mindazokat, akiknek valamelyik felmenője itt született.

Több mint száz kolompot állítottak fel a Páduai Szent Antal templom előtt. Fotó: Jeszenszky Zoltán
„A nap folyamán is volt két olyan fiatalember, akik Budapesten élnek, de valamikor innen származtak el az őseik, és nagyon nagy öröm számukra, hogy ide visszatérhetnek. Gyerekkorukból emlékeznek, hogy mi volt itt, és nagyon örülnek annak, hogy a mai napig ezt próbáljuk fenntartani” – mondta Vass Gábor, a településrész önkormányzati képviselője.
A búcsún a szokásokat követve, idén is adományokat gyűjtöttek. A Csorba József tervei alapján 1907-ben épített templom tetőzete a nyári viharban megsérült, a tetőt azóta kijavították, de az oltár fölötti plafon még javításra szorul.

Színpadon a nagyszentmiklósi Kékibolya Néptáncegyüttes. Fotó: Jeszenszky Zoltán
A szentmise után szeretetvendégség következett, miközben a színpadon a nagyszentmiklósi Kékibolya Néptáncegyüttes adott műsort. Egyik vezetőjük Bartók Béla, aki a Mindig Makónak elmondta, hogy csak névrokona a világhírű zeneszerzőnek. A társulatot Lepus Enikővel közösen vezetik.
A néptáncegyüttest 2012-ben alapították meg azzal a céllal, hogy megőrizzék, és a fiatalabb generáció számára átadják a hagyományokat, az anyanyelvet és a vallást.
Mivel Nagyszentmiklós többnemzetiségű város, ahol a magyarok mellett németek, szerbek, bolgárok és románok élnek békében, a Kékibolya Néptáncegyüttesnek is vannak nem magyar tagja, akik ugyanolyan szívvel és lélekkel ropják, mint bármelyik székely legény.

Édesapja emlékét idézte fel Molnárné Szabó Ilona. Beszélgetőtársa Szikszai Zsuzsanna múzeumigazgató volt. Fotó: Jeszenszky Zoltán
A bogárzói búcsú múltidézéssel ért végett. Szikszai Zsuzsanna, a József Attila Városi Könyvtár és Múzeum igazgatója beszélgetett Molnárné Szabó Ilonával, aki édesapja, a nótázó juhász életét idézte fel. Szabó József csaknem 30 évig dolgozott Bogárzón, dalaival még a rádióban is szerepelt.













