Klímaváltozás: Öntől kérnek segítséget a szegedi kutatók

236

Törzsvendég lesz az aszály, gyakoribbak lesznek a hőhullámok, a hótól pedig el kell búcsúznunk Makó és térségében a regionális klímamodellek szerint. A Szegedi Tudományegyetem Földrajz- és Földtudományi Intézete egy nagyszabású kutatást indít, hogy jobban megértsék a városi klíma és a városlakók hőérzetének összefüggéseit. Egy online kérdőív kitöltésével most Ön is részt vehet a kutatók munkájában.

Mit hozhat a jövő Makó és térségében a klímamodellek szerint?

1. aszály;
2. kevesebb csapadék és hosszabbá váló csapadékmentes időszakok;
3. gyakoribb és hosszabb hőségriadók, hőhullámok;

Nyakunkon a klímaváltozás, a globális felmelegedés következményeit valamilyen formában szinte mindenki a bőrén érzi. Térségünkben a hó már ritka vendég, míg nyáron egyre gyakoribb a kánikula. De egy dolog, hogy mit mérnek a kutatók, a szakemberek, a klímaváltozás következményeit a hétköznapokban mindenki másképp éli meg. A Szegedi Tudományegyetem (SZTE) Földrajz- és Földtudományi Intézete ezért egy új, nagyszabású kutatást indít, mindenkit arra kérve, hogy egy online kérdőív kitöltésével segítse a tudósok munkáját.

– Azt szeretnénk megérteni, hogy az emberek hogyan érzik magukat például egy-egy nyári időszakban, hőhullám idején. Melyek azok a helyek és terek a városban, ahol esetlegesen ők jobban vagy rosszabbul érzik magukat – nyilatkozta lapunknak Nagy Gyula, az SZTE Társadalomföldrajzi Tanszékének adjunktusa, a program egyik kutatója.

– Az a célunk, hogy a lakossági percepciót, hőérzetet összevethessük az általunk mért klímaadatokkal – hangsúlyozta az adjunktus.

De lássuk a jövőt! A kutató nem sok jóval kecsegtet…

1. aszály;

Az aszályt a Pálfai-féle aszályindexszel mérik a kutatók. Ez egy tizenkét fokozatú skála, amin a hat fölötti értékek már aszályt jeleznek.

– A regionális és a globális klímamodellek átlaga alapján azt mondhatjuk, hogy az aszályossági index az elkövetkezendő 25-50 évben a makói térségben nagyjából egy-két értékkel automatikusan nő – mondta Nagy Gyula. Hozzátette: Ha ez az érték nulla, mert éppen nincsen aszály, akkor az elkövetkezendő húsz évben nem nulláról fog indulni Makó és térsége, hanem egyről vagy kettőről. Innentől kezdve csak egy rövidebb szárazabb időszak kell, amikor nem érkezik megfelelő mennyiségű csapadék, és a térség gazdálkodói aszállyal fognak szembesülni, ami a mezőgazdasági termelés és termények szempontjából kulcskérdés.

2. kevesebb csapadék és hosszabbá váló csapadékmentes időszakok;

A klímamodellek szerint az őszi és a téli csapadék intenzitása napi szinten egy-két milliméterrel fog csökkenni.

– Ez első hallásra nem tűnik soknak, de ha azzal számolunk, hogy egész évben, nagyjából 500 milliméter, a kicsit csapadékosabb területeken 700 milliméternyi eső esik, már jelentős – folytatta az SZTE kutatója. Nagy Gyula hangsúlyozta, hogy a száraz időszakok hossza – amikor nem esik semmilyen csapadék – növekedni fog, tavasszal-nyáron átlagosan egy-két nappal. Elsőre ez sem tűnik vészesnek,  „de ha például egy hónapja tart már a szárazság, akkor mi még túléljük, de nem biztos, hogy a növények is. A mezőgazdasági termelés számára kulcsfontosságú lehet, hogy az utolsó pillanatban, de vízhez jusson a növény”. A klímamodellek alapján a következő ötven évben a csapadékmentes napok száma átlagosan hat-nyolc nappal nőhet.

3. gyakoribb és hosszabb hőségriadók, hőhullámok;

Nemcsak a vízhiány, a hőség is feladja a leckét. A klímamodellek szerint az őszi és a téli időszakban nagyjából 2,5–3,5 Celsius-fokkal lehet melegebb Makó és térségében, és a hótól lassan el kell búcsúznunk.

– Nyáron ez a meleg még intenzívebben fog növekedni, ugyanis 4,5, akár 5 Celsius-fokkal is nőhet a nyári hőmérséklet. Ez iszonyatosan sok! Ha van egy forró napunk, ami 35 fokos hőmérsékletet jelent, ha ahhoz még ötöt hozzáadunk – ahogy szoktuk mondani – „gatyarohasztó” meleg lesz – figyelmeztetett Nagy Gyula.

Hozzátette: a forró napok száma, amikor a maximum napi hőmérséklet eléri vagy meghaladja a 35 fokot, átlagosan 5, de előfordulhat, hogy akár 35 nappal is nőhet 2100-ig. Ez egy egész hónap! Hőségriadót akkor hirdetünk, ha a napi középhőmérséklet meghaladja a 25 Celsius-fokot.

– A regionális klímamodellek szerint a hőségriadós napok száma 2050-ig öt nappal nőhet, 2050 és 2070 között akár 25-30 nappal is – mondta az SZTE adjunktusa.

Nagy Gyula hozzátette: talán egy aspektus még kiemelten fontos, a lakossági alkalmazkodóképesség, illetve a kitettség.

A népesség elöregedése, mely országos tendencia, kiemelten nagy terhet ró a klímaváltozás nélkül is az egészségügyi rendszerre, a hőhullámos időszakban pedig a legfiatalabbak és a legidősebbek lesznek a legkitettebbek.

Makó és térsége jelenleg mérsékelten tud alkalmazkodni a felmérések alapján a klímaváltozás hatásaihoz, ezért szükségünk van az emberek együttműködésére is.

– Bár Makó és térsége számára nem feltétlenül tartogat jó dolgokat a klímaváltozás, viszont ezen lehet segíteni, a következményeket enyhíteni, de ehhez az emberek is kellenek – hangsúlyozta Nagy Gyula. Hozzátette:

„Éppen ezért van szükségünk arra, hogy minél több lakó részt vegyen ebben a kutatásban, és rendszeresen jelezze, hogy érzi magát otthonában, közterületen, bárhol. Az online kérdőívünket bárki, bármikor kitöltheti.”

Klímaváltozás: megoldást is kínálnak

Az adatok feldolgozása után olyan javaslatokat tudnak kidolgozni a kutatók, amik segíthetik Makót vagy a környékbeli településeket olyan hosszútávú zöldberuházások megvalósításában, amelyek enyhítik a klímaváltozás hatásait.

Ezeket olvasta?

Brutális vízhiány van a talajban

Mezőgazdaságért felelős államtitkár: Minden korty vizet meg kell tartani!