Májusban kellő mennyiségű csapadék esett Csongrád-Csanád vármegyében ahhoz, hogy a tavaszi vetések megerősödjenek – nyilatkozta a Mindig Makónak Szél István, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) vármegyei elnöke. A Maroson egy zöldár is érkezett, ami hétfőn tetőzött 168 centiméteres vízállással, de a folyó gyorsan apad, pénteken délután 14.00 órakor már csak 60 centiméteres vízállást mértek Makónál.
Szél István szerint a májusi eső éppen időben érkezett ahhoz, hogy segítse a búza, lucerna, napraforgó és a kukorica fejlődését, de a vízhiány továbbra is velünk maradt. Egyelőre senki sem tudja, hogy mit hoznak a következő hetek, lesz-e újabb csapadék. Az időjárás egyre szélsőségesebb. Az elmúlt 120 év meteorológiai adatai szerint 2024-ben volt a legmelegebb nyár és 2024 volt a legmelegebb év Magyarországon, míg 2025 májusa volt a leghidegebb május – hangsúlyozta az agrárkamara vármegyei elnöke.
Szél István, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Csongrád-Csanád Vármegyei elnöke. Fotó: Rácz Richárd
Szél István hozzátette:
„Az elmúlt három-négy esztendőben folyamatosan romlik a talajvízszint, csak 2024-ben 1,4 métert csökkent a talajvízszint, ami brutális mennyiségű vízhiányt eredményezett a talajban is, nagyon sokan beszéltek arról az elmúlt két-három esztendőben, hogy elfogyott az artézi kútból a víz.”
Ha valaki autóval járja az Alföldet, azt láthatja, hogy az útszéli fák kezdenek kiszáradni, a magyar gazdáknak ebben a katasztrofális helyzetben kell gazdálkodniuk – mondta a NAK Csongrád-Csanád vármegyei elnöke. A folyókban pedig már-már olyan alacsony volt év elején a vízszint, ami már az öntözést veszélyeztette – folytatta Szél István.
A májusi eső most valóban aranyat ért, de nem volt elegendő, a vízhiány nem csökkent a talajban. A Maroson tapasztalható zöldár is annak a rendkívüli esőzésnek köszönhető, ami Arad, Nagyvárad és Háromszék környékét öntötte el.
Szél István arra emlékeztetett, hogy a kormány időben lépett, és május elején ötmilliárd forinttal létrehozta az Aszályvédelmi Operatív Törzset, hogy enyhítsék az aszálykárokat. A vízügyi igazgatóságok például többlettámogatást kapnak, hogy újabb csatornaszakaszokat vonjanak be az öntözésbe, illetve biztosítsák a szivattyúk folyamatos működéséhez szükséges energiaellátást.
A Makói Városi Televízió riportja itt látható:
Ezeket olvasta?
