Június 27-én, pénteken nyílik meg a József Attila Városi Könyvtárban az a tárlat, mely az idén 100 éves Rudnay-művésztelepre emlékezik. Ez az alkotóműhely sok tehetséges növendéknek adott otthont, több híres képzőművész pályája akkor, Makón indult el. A 3 év alatt készült 600 alkotás töredéke maradt csak fent, ezek adják majd a kiállítás anyagát. Egy katalógust is szerkesztettek a centenáriumra – tudtuk meg Szikszai Zsuzsanna, megbízott könyvtár- és múzeumigazgatótól.
Espersit János jóvoltából alakulhatott meg a művésztelep
Idén lesz 100 éve, hogy megalakult a Rudnay-művésztelep, amely az első alkotóműhely volt Makón. Az 1925-ben útjára indult művésztelep rengeteg tehetséges képzőművésznek adott teret az alkotásra, többek pályája itt vette kezdetét. Az itt készült alkotások egy részéből fog kiállítás nyílni június 27-én a József Attila Városi Könyvtárban. A Rudnay-telep megalakulásának körülményeiről Szikszai Zsuzsanna, megbízott könyvtár- és múzeumigazgató beszélt lapunknak:
„Rudnay Gyula Espersit János barátja volt. Rudnay panaszkodott Espersitnek, hogy nincs hova vigye a növendékeit – ő akkor egy festőévfolyamot vezetett a Képzőművészeti Főiskolán –, csak a főiskola Epreskertjében tudtak festegetni. Espersit János volt az, aki azt mondta, hogy gyertek Makóra. Több, mint hetven családot beszervezett ebbe a programba, három hónapon keresztül itt voltak a növendékek, a jó makóiak kosztot, kvártélyt adtak nekik, sőt, még a strandra belépőjegyet is szereztek számukra. Három hónapig itt éltek és itt alkottak. És nem csak ebben az egy évben, hanem ’26-ban és ’27-ben is.”
Bőséges képzőművészeti termés
Szikszai Zsuzsanna hozzátette: Rudnay Gyula egy különleges tanár és festőművész volt, az ő neve fémjelzi ezt a 3 éves korszakot. Ugyanis a művésztelep 1927 után megszűnt, csak később, a ’60-as, ’70-es években alakult meg a következő makói alkotóműhely. Ám ez a három év igen erős volt. Hiszen ebben az időszakban kezdte pályáját Barcsay Jenő, Istókovics Kálmán, valamint Vén Emil is – aki ekkor még Weisz Emilió volt –, mellettük pedig közel 30 másik festőnövendék. Ők mind makói táj- és utcaképeket, tanyákat és a Maros-partot örökítették meg alkotásaikban. Ez idő alatt összesen körülbelül 600 művet termeltek ki.
Balról jobbra: Istókovits Kálmán, Smurák József, Endre Béla és Barcsay Jenő 1926-ban. Fotó: Till Viktor
100 év után újra együtt
Ennek az anyagnak csupán töredéke maradt meg a József Attila Múzeumban. Van, ami felajánlás útján került az intézményhez, volt, amit a makóiak megvásároltak és így juttatták el ide. A hamarosan megnyíló tárlat különlegessége az, hogy ezek a művek utoljára 100 éve voltak együtt. Ám most ismét egymás mellett kapnak helyet.
Eddig ismeretlen levelezésekre is fény derül
A megbízott igazgató elárulta: a centenáriumra egy katalógust is szerkesztettek Tóth Károly művészettörténésszel közösen, aki egyúttal a Szépművészeti Múzeum Kutatóintézetének igazgatóhelyettese. A szakember Rudnay-kutató, így őt kérték meg, hogy legyen a projekt szakmai vezetője. Tóth Károly a múzeum évkönyvébe is fog publikálni és nem is akármit: az eddig még ismeretlen Espersit és Rudnay levelezést mutatja be. A június 27-én nyíló tárlat az év végéig lesz majd megtekinthető a városi bibliotéka dísztermében.
