Idén együtt ünnepelnek a katolikus és az ortodox egyházak, hiszen ebben az évben egy időpontra esik a Gergely- és a Julianus naptár szerint is a húsvét. Emellett minden keresztény egyház együtt ünnepli az első egyetemes zsinat, azaz a niceai zsinat 1700. évfordulóját is.
Két időszámítás egybeesése
Azért nagy dolog most ez a közös húsvét, mert annak ellenére, hogy más-más naptárt használunk, a két naptár időszámítása most egybeesik – emelte ki Páldai Zoltán, római katolikus plébános. Emelett azt is kifejtette, hogy a niceai zsinat pedig azért jelentős, mert akkor, 1700 éve rögzítették azt a hitet, ami minden keresztény egyház alapja. Vagyis: a Jézus Krisztus istenségébe vetett hit és a Szentháromság hit ekkor lett rögzítve, illetve ezen a zsinaton rögzítették a húsvéti időpontot is.
Hasonlóságok és különbségek
A római katolikus plébános továbbá kifejtette: teljes az összehang a katolikus és az ortodox egyházak között a közös ünneplés kapcsán. Hozzátette: természetesen vannak különbségek a kettő között, de ezek a lényeget tekintve nem jelentősek, hiszen még a katolikus egyházon belül is vannak különbségek. Vegyük például a római- és görögkatolikusok liturgiáit. Pálfai Zoltán elárulta: a katolikus és ortodox húsvéti szokások elsősorban a liturgiában különböznek. A szentírási alapok, a tanítás, a hitbeli meggyőződés ugyanaz, ám mivel az ortodoxok keleti liturgiát végeznek, ott mások a szimbólumok, az énekek, az imádságok és a jelképek.
Pálfai Zoltán, római katolikus plébános. Fotó: Németh Csaba
Makói húsvét a katolikusoknál
Az katolikus egyház Makón többnapos, hagyományos szertartásokat tartottak és tartanak, amelyek alapvetően a szent háromnap köré épülnek. Nagycsütörtök este az utolsó vacsora szentmiséjét ünnepelték, nagypénteken a Kálvárián imádkozták a keresztutat, majd nagypénteken szentmise helyett egy liturgiát tartottak. Nagyszombat a csend, a várakozás és a nyitottság napja, így semmilyen szertartás nincs, egészen estig, ahol a feltámadási szertartásra kerül sor, ami már a vasárnaphoz tartozik, hiszen a sötétségből világosságba való átmenet jelképezi a halálból való feltámadást, a húsvétot.
