100 milliárd euró a tét – gazdafórumot rendeztek Makón

291

A korábbi évekhez képest hamarabb, már március végig kifizetik a gazdáknak a tavaly igényelt agrártámogatásokat – jelentette be a makói gazdafórumon Viski József, az Agrárminisztérium agrár- és vidékfejlesztési támogatásokért felelős államtitkára. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (MAGOSZ) közös rendezvényén Jakab István arról beszélt, hogy ellenzik az önálló uniós agrárbüdzsé megszüntetését, az unió által kötött szabadkereskedelmi megállapodásokat, valamint azt is, 2032-től csak azok kaphassanak az agrártámogatásokból, akik főállásban folytatnak mezőgazdasági tevékenységet.

Igen jelentős hatással van a magyar gazdák életére az Európai Unió közös agrárpolitikája – hangsúlyozta a gazdafórum előtt tartott sajtótájékoztatón Viski József, az Agrárminisztérium agrár- és vidékfejlesztési támogatásokért felelős államtitkára.

A politikus arra emlékeztetett, a jelenlegi hét éves uniós költségvetési ciklusban 5600 milliárd forintról beszélünk, amiből 3100 milliárd forint jut vidékfejlesztésre.

80 százalék

Hozzátette, Magyarország egyedüliként, a legnagyobb mértékben, 80 százalékkal egészítette ki saját költségvetéséből az uniós támogatásokat, amire lehetőség biztosít az Európai Unió. Hazánk gyakorlatilag a két és félszeresét adja támogatásként, mint amit egy átlagos uniós tagállam biztosít a gazdáinak.

„Az elmúlt másfél évben nagyon sokat tettünk azért, hogy ezek a támogatások gyorsabban, ütemezettebben jussanak el a gazdálkodókhoz. Ezen a héten és a jövő héten zárjuk a kifizetéseit a tavalyi egységes kérelem agrártámogatásainak, erre jellemzően május-június hónapban szokott sor kerülni, idén már március végéig kifizetjük a támogatásokat, illetve a tavalyi évben is nagyobb mértékű előleget fizettünk a gazdálkodóknak, pont azért, mert nagyon sok problémával szembesültek az elmúlt években” – hangsúlyozta az államtitkár.

Viski József hozzátette, nagyon szélsőséges időjárási körülmények vannak, aszállyal, faggyal, viharokkal, megváltozott piaci-gazdasági környezettel, dráguló energiával, most éppen dráguló olaj- és gázárakkal, műtrágyaárakkal kell találkozniuk a gazdáknak. Az államtitkár arra emlékeztetett, hogy az Európai Bizottság tavaly előállt egy olyan javaslattal, miszerint 2028-tól megszüntetnék az agrártámogatások jelenlegi formáját, illetve a közös agrárpolitikát. Ezzel szemben a kormány fontosnak tartja, hogy megmaradjon a közös agrárpolitika és a társfinanszírozás lehetősége.

Az államtitkár úgy fogalmazott: „Megmaradjon az a lehetőség, amivel a magyar polgári kormány élni is fog 2028-tól, hogy ha megmarad a közös agrárpolitika, hogy a legnagyobb társfinanszírozással, a lehető legnagyobb mértékben egészítsük ki ezeket a támogatásokat, hogy minél több pénzt tudjunk a magyar vidék, a magyar mezőgazdaság és a magyar élelmiszeripar számára nyújtani.”

Jakab István, a MAGOSZ elnöke azzal folytatta, hogy az Európai Unió 27 tagállama közül – a kifizetéseket és a jogszerű felhasználást illetően – Magyarország a második helyen van, csak egy ország van előttünk, amelyik szervezettebben és korrektebb módon tudja az uniós forrásokat felhasználni.

Veszélyben az agrárbüdzsé

Hozzátette, az Európai Bizottság, az Európai Parlament és az Európai Tanács az agrártámogatások és a közös agrárpolitika tekintetében változásokat tervez. Egy teljesen új rendszert kívánnak kialakítani, ami azt jelentené, hogy megszűnne a jelenlegi kétpilléres rendszer, ami helyett egy egységes alapot hoznának létre. Ez azzal járna együtt, hogy a 27 tagállammal külön-külön állapodnának meg a nemzeti reformprogramok keretében.

Úgy fogalmazott, hogy az önálló agrárbüdzsé megszűnésével, gyakorlatilag a bizottság zsarolási pozícióba kerülne abban az értelemben, hogy a jogállamisági feltételeket most már egységesen, teljeskörűen lehetne alkalmazni a teljes uniós támogatási rendszerre.

„Eddig – még egyszer aláhúzom – eddig az agrárbüdzséhez nem lehetett hozzányúlni. Eddig egységesen járt valamennyi tagállam részére” – hangsúlyozta Jakab István.

A MAGOSZ elnöke szerint az is elfogadhatatlan, hogy a tervek szerint 2032-től csak a főállású mezőgazdasági tevékenységet folytatók részére fizetnének támogatásokat, tehát a nyugdíjasok, a másodállásban mezőgazdasági tevékenységet végzők számára már nem járna pénz.

Emlékeztetett, ma Magyarországon a mezőgazdasági tevékenységet folytatók 57 százaléka nyugdíjas, míg 2032-re számuk meghaladja majd a 60 százalékot.

Hátrányos helyzetbe kerülnének a gazdák

Az uniós szabadkereskedelmi megállapodásokkal kapcsolatban hangsúlyozta, nemcsak a Mercosur-egyezmény van napirenden, tavaly november 29-én ismételten megkötötték Ukrajnával is.

„Eltérő gazdálkodási viszonyok között, eltérő birtokviszonyok között, kontroll és meghatározott feltételek nélkül, ők szabadon bármit alkalmazhatnak a gazdálkodásuk során, az unió tagállamai pedig gyakorlatilag szigorúan kötött feltételek között kell hogy gazdálkodjanak. Ez nem egyenlő verseny, ez gyakorlatilag hátrányos helyzetbe hozná az uniós gazdákat” – tette hozzá a MAGOSZ elnöke.

Jakab István sajtótájékoztatóján végezetül arról is beszélt, hogy a 2028-ban kezdődő uniós költségvetési ciklusban 100 milliárd euróval akarják az agrárbüdzsét csökkenteni, pont annyival, amennyi pénz az Ukrajna-alapba kerülne, amivel az ország gyors uniós csatlakozását segítenék elő.

A MAGOSZ elnöke arra emlékeztetett, hogy a 2014–2020-as időszakban még az uniós költségvetés 35 százalékát tette ki az agrárbüdzsé, a mostantól tervezett összeg, 293 milliárd euró, már a 14 százalékot sem érné el.

Kiszámíthatatlan időjárás

Egy vallomással kezdte felszólalását a gazdafórumon Czirbus Gábor, a Fidesz-KDNP képviselőjelöltje: nem foglalkozott mezőgazdasággal, nem élt ebből soha, de van sok jó barátja, aki viszont igen. Hozzátette, így aztán az első kézből kapja az információkat, és napra kész a gazdákat foglalkoztató kihívásokat illetően.

„A magyar vidék ereje az itt élő gazdák munkájában rejlik. Abban a kitartásban, szorgalomban és elhivatottságban, ami rájuk jellemző. De azt is tudjuk, hogy az elmúlt évek nem voltak könnyűek” – mondta a politikus, aki hozzátette, a gazdáknak egyre súlyosabb kihívásokkal kell szembenéznünk.

„Az időjárás kiszámíthatatlanná vált, az aszály évről évre komoly károkat okoz. Sok gazda ma már nem azt kérdezi, hogyan fejlődjön, hanem azt, hogyan tudja megőrizni azt, amit felépített. Ez nemcsak gazdasági kérdés. Ez megélhetési, sőt a jövőt meghatározó kérdés is. Az aszály elleni küzdelem tehát nem tűr halasztást. Öntözésfejlesztésre, vízgazdálkodási beruházásokra, gyors és hatékony támogatási rendszerekre van szükség. Olyan megoldásokra, amelyek valóban eljutnak a gazdákhoz és nemcsak papíron léteznek” – fogalmazott a képviselőjelölt.

Czirbus Gábor szerint az is fontos kérdés, hogy a magyar gazdák érdekeit meg tudjuk-e védeni nemzetközi szinten. Szerinte a Mercosur-megállapodás a jelenlegi formájában elfogadhatatlan.

„Nem engedhetjük meg, hogy olyan alacsonyabb minőségű, sokszor ellenőrizetlen körülmények között előállított termékek árasszák el a piacainkat, amelyek tönkreteszik a magyar gazdák megélhetését. A mezőgazdaság, az agrárium mindig kiemelt szerepet játszott ezen a vidéken. Ennek pedig így is kell maradnia” – hangsúlyozta.

A magyar föld nem eladó

Czirbus Gábor azzal folytatta, hogy a magyar föld és a magyar munka értéke nem szabad, hogy háttérbe szoruljon, ezért fontos három alaptézist leszögezni.

„A magyar föld nem eladó! A magyar gazda nem lehet kiszolgáltatott! És a magyar mezőgazdaság nem lehet másodrendű! Ehhez erős érdekképviseletre, világos kiállásra és bátor döntésekre van szükség itthon és Brüsszelben egyaránt. Ebben a munkában olyan képviselőkre van szükség, akik meghallják és értik a vidék problémáit, és ki is állnak érte. A budai villákból ezt nem lehet megoldani, és valljuk be, minden bizonnyal, nincs is szándék rá” – mondta a gazdafórumon.

Beszédét azzal fejezte be, azért szeretne az országgyűlésben dolgozni, hogy a gazdák hangja valóban eljusson oda, ahol a döntések születnek.