Csongrád-Csanád vármegye 4-es számú választókerületéről sokan hitték azt, Lázár János innét vonul majd vissza az aktív pártpolitikától, ám a 2026-os választások előtt már jó előre bejelentette, hogy nem indul egyéni képviselőjelöltként – kivéve abban az egy esetben, ha Magyar Péter közvetlenül ellene méretné meg magát – írta közösségi oldalán a Padlástér Politikai Elemző Műhely. Hozzátették, mivel a Tisza Párt vezetőjének nincs helyi kötődése, ez a szimbolikus párharc elmarad, így a kormánypártnak új arcot kellett keresnie.
Az elemzésben arra emlékeztettek, hogy a Fidesz választása végül Czirbus Gáborra, Makó alpolgármesterére esett. A Tisza Párt belső kiválasztási folyamata után dr. Ferenczi Gábor ingatlanközvetítőt indítja kihívóként. A mezőny többi szereplője közül említést érdemel Mucsi Tamás, makói DK-s képviselő, aki nyitottságát fejezte ki a Tiszával való együttműködésre, ám megkeresése válasz nélkül maradt, ami jól jelzi a Tisza távolságtartását a régi ellenzéki formációktól. A Padlástér Politikai Elemző Műhely szerzője hozzátette, a további jelöltek listája (Hegyi Adrián (Szolidaritás-Munkáspárt), Ottlakán Radován (Jobbik), Veres Csaba (Mi Hazánk), Pál Anna Viktória (MKKP), valamint a független Leitner Szilárd (egykori Tisza-sziget vezető) arra utal, hogy a szavazatok jelentős mértékben töredezhetnek.
Az elemzésben hangsúlyozták, a körzet politikai dinamikáját alapvetően meghatározza Márki-Zay Péter (MZP) hódmezővásárhelyi tevékenysége.
Az EP-választás adatai alapján a Fidesz magabiztosnak tűnhetne (42–27-es győzelem a Tisza ellenében), ám ha figyelembe vesszük MZP mozgalmának és az „óbaloldalnak” az 5% körüli eredményeit, a kép már árnyaltabb.
Kiemelték, hogy éles törésvonal látszik a Hódmezővásárhely–Algyő tengely és a környező kistelepülések között. Míg ezen a két településen a Fidesz csupán 35–37% körüli eredményt ért el, addig az ellenzéki térfél (Tisza, óbaloldal, MZP és a kispártok együttvéve) megközelítette az 50%-ot. Ezzel szemben Makón és a kisebb községekben a kormánypártok dominanciája töretlen, sok helyen az 50%-ot is meghaladja a támogatottságuk.
Stratégiai szempontból külön érdekesség, hogy a jelöltek többsége nem a központból, Hódmezővásárhelyről, hanem Makóról származik – olvasható a bejegyzésben.
Ez komoly kockázatot jelenthet a Fidesz számára: eddig Lázár János tekintélye Hódmezővásárhelyen is stabilizálta a szavazatok közel felét, ami a vidéki fölénnyel együtt sima győzelmet garantált. Most azonban Makón megoszolhatnak a voksok a helyi kötődésű jelöltek között, miközben Hódmezővásárhelyen MZP hatására a választók még inkább a Tisza irányába tolódhatnak el.
A Padlástér Politikai Elemző Műhely bejegyzése azzal zárul, hogy bár nyilvános mérések még nem láttak napvilágot, Orbán Viktor legutóbbi látogatása egyértelmű jelzés: a Fidesz vezetése is szoros küzdelemre számít.
Jelenleg a választókerületi sajátosságok és a töredezett ellenzéki paletta (DK, Jobbik, MKKP és független jelöltek jelenléte) a kormánypártnak kedvezhet, de a győzelem kulcsa a kistelepülési mozgósítás sikerében rejlik.
Becsült erőviszonyok jelenleg:
- Fidesz: 43%
- Tisza: 39%
- Mi Hazánk: 9%
- DK: 4%
- egyéb: 5%
A bejegyzés itt olvasható:
