Március 15-e talán az a nemzeti ünnepünk, ami a leginkább összeköti a magyart a magyarral. Szinte nincs olyan település az országban, ahol a forradalom főszereplőinek – Petőfi Sándornak, Kossuth Lajosnak, Széchenyi Istvánnak a nevét ne őrizné egy-egy tér, sétány vagy utca. A Makó Korzó vendége Marjanucz László történész, a történelemtudományok kandidátusa, a Szegedi Tudományegyetem nyugalmazott tanszékvezető docense.
Bár 1848. március 15-ről szinte mindenkinek Pest-Buda, a Március Ifjak, a Nemzeti dal és a 12. pont jut eszébe, a történész szemszögéből a valódi változást az utolsó pozsonyi rendi gyűlés hozta. A 178 évvel ezelőtti eseményeket a Makó Korzóban a korszak egyik kutatójával, Marjanucz Lászlóval idéztük fel.
Nemcsak Pest-Budán zajlott forradalom
Marjanucz László történész a Makó Korzó stúdiójában. Fotó: Jeszenszky Zoltán
„A forradalom folyamat volt. Vannak ikonikus helyek és szereplők természetesen, akik és amelyek beleégtek a magyar ember emlékezetébe, de alapvetően a változásokat két helyen fogalmazták meg. Az egyik Pozsony, ahol az utolsó rendi országgyűlés folyt 1847/48-ban, a másik pedig Pest” – hangsúlyozta a podcastben a történész.
Kilencmillió jobbágy
A reformkori Magyarország egy jogilag tagolt társadalom volt, amelyben a rendek uralták az országot, ők hozták a törvényeket és hajtatták végre, a kilencmillió jobbágy ezekből a jogokból nem részesedett – tette hozzá Marjanucz László. Kiemelte, a nemesség a társadalom mintegy öt százalékát tette ki. A forradalom egyik legfontosabb vívmánya az úrbéri viszonyok rendezése, a jobbágyfelszabadítás volt.
„A rendi tagoltságot – tehát hogy vannak a nemesek és vannak a nem nemesek – Kossuth Lajos az úgynevezett érdekegyesítési politikával akarta áthidalni. A nemeseknek és nem nemeseknek kell, hogy legyen egy olyan ügye, ami őket – az alapvető ellentétek ellenére is – összeköti. Ez az úrbéri viszonynak a fölszámolása volt” – fogalmazott a történész.
Polgári átalakulás
A jobbágy polgári tulajdonhoz jutott, a nemességet pedig az állam kárpótolta. A műsorban szó esik még az Erdéllyel való unióról, a korabeli Magyarország nemzetiségi-etnikai viszonyairól, valamint arról is, hogy győzhetett-e volna a forradalom?
A Makó Korzó legfrissebb adását a Makói Városi Televízióban:
március 14-én, szombaton, 19:20-tól,
március 15-én, vasárnap, 18:50-től láthatják.
Tartsanak velünk!
