A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) 1979-ben indította el az „Év madara” programot, amelynek célja, hogy felhívja a figyelmet a természetvédelmi problémákkal érintett fajokra. A több mint négy évtizede működő kezdeményezés idei szavazását az énekes rigó nyerte, amely így 2026-ban kiemelt figyelmet kap.
Jellegzetes énekéről kapta a nevét
Az énekes rigó a fekete rigónál valamivel kisebb testű madár. A hím és a tojó külseje hasonló: felső része olívabarna árnyalatú, torka fehéres, mellén és testoldalán sárgásfehér alapon barna foltok láthatók. Szárnya és farka sötétebb olajbarna, repülés közben pedig sárgás alsó szárnyfedők tűnnek elő. A faj egyik legkülönlegesebb tulajdonsága a hímek éneke, amely Európa egyik legszebb madárhangjának számít. Ezt a jellegzetességet több nyelvben is a nevében őrzi: az angol Song Thrush és a német Singdrossel is az énekre utal.
Eurázsiából indult, de világszerte elterjedt
Az énekes rigó eredetileg Eurázsiában őshonos, de a korai európai bevándorlók révén Ausztráliába és Új-Zélandra is eljutott. Magyarországon széles körben elterjedt faj, és a fekete rigó után a második leggyakoribb rigónak számít. Természetes élőhelyei a dús aljnövényzetű lombos és vegyes erdők, valamint a fenyvesek. Az elmúlt évtizedekben azonban egyre gyakrabban jelenik meg településeken is, így parkokban és kertekben is találkozhatunk vele.
Gerinctelenek és bogyók szerepelnek az étrendjében
Táplálékát főként gerinctelen állatok, például földigiliszták és különféle ízeltlábúak alkotják. Nedvesebb területeken gyakran csigákat is fogyaszt, amelyek házát köveken töri fel – ezt a jelenséget „rigóüllőnek” nevezik. Nyáron és ősszel bogyókkal egészíti ki étrendjét, amelyeket a fiókák etetéséhez is felhasznál.
Évente kétszer is költ
Az énekes rigó évente akár kétszer is költ. Csésze alakú fészkét száraz növényi szálakból és apró gallyakból építi fák ágai közé vagy bokrokba. A tojó általában 4–5 kékeszöld tojást rak, amelyeket 12–13 napig kotlik. A fiókákat mindkét szülő eteti, a fiatal madarak pedig nagyjából két hét után hagyják el a fészket. Magyarországon a faj állománya stabil vagy enyhén növekvő. A hazai költőpárok számát 342–357 ezer párra becsülik.
Veszélyek és természetvédelmi feladatok
Bár az állománya jelenleg stabil, az énekes rigót is veszélyezteti a mediterrán térségben még mindig elterjedt madárbefogás és vadászat. Emellett problémát jelenthet a költési időszakban végzett fakivágás és a településeken egyre ritkább sűrű bokros területek hiánya. A szakemberek szerint a madárbarát kertek kialakítása, például itatók és madárfürdők kihelyezése sokat segíthet a faj fennmaradásában, különösen a városi környezetben.
