Dokumentumfilm a legendás zongorapedagógusról, Istók Margitról

120

Dokumentumfilm készült A zeneakadémiától az állampusztai női börtönig címmel Istók Margitról és testvéréről, Istók Irén gyógyszerészről. Az alkotást a kommunizmus áldozatainak emléknapján mutatták be Makón, a Hagymaházban.

Istók Margit és Irén kálváriája 1950. június 28-án kezdődött. Testvére gyógyszertárát azonnali hatállyal államosították a korabeli kommunista hatóságok. Még aznap a lakásukon is házkutatást tartottak, majd a testvérpárt őrizetbe vették, végül börtönbüntetésre ítélték. Szabadságvesztésüket a szegedi Csillagbörtönben kezdték meg, majd különböző börtönökben 1953-ig raboskodtak.

Zord évek

 „Mindenképpen az volt a célom, hogy lássuk a huszadik század emberének a nehézségeit, a fájdalmait, és hogy ezekből a nehézségekből milyen méltósággal tudtak felállni. Azt kell, hogy mondjam, hogy nagyon sok tanítványt, nagyon sok ismerőst meglepett az a dolog, hogy Margiték börtönben voltak” – nyilatkozta a Mindig Makónak a film szerkesztő-rendezője, Szikszai Zsuzsanna.

Kötet is készült

A József Attila Városi Könyvtár és Múzeum igazgatója egy több mint hatszáz oldalas könyvben dolgozta fel a legendás makói zongoratanárnő, Istók Margit életét. A tavaly megjelent kötet szolgáltatta az alapanyagot az új dokumentumfilmhez.

„Ez teljes egészében Zsuzsának, Szikszai Zsuzsannának az ötlete a könyv alapján. Én a saját vizualitásomat raktam hozzá operatőrként, vágóként, amikor készítettük a filmet. Ez most egy első állomás, ez a rövidebb 32 perces film. Március 25-én lesz a nagy dokumentumfilm bemutatója, amihez az interjúkat szerte az országban volt tanítványokkal készítettük” – mondta Czibolya Kálmán, aki a film operatőre és vágója volt.

Emléknap

Az Istók Margitról és Irénről készült alkotást a kommunizmus áldozatainak emléknapján mutatták be a Hagymaházban.

„Ez a rendszer abszolút figyelmen kívül hagyta – amit most úgy mondunk –, hogy egyetemes emberi jogok. Ugye, ami minden embernek kijár születésétől, vallásától, nemzetiségétől függetlenül. A szólásszabadság joga, a gyülekezés joga, a szabad véleménynyilvánítás joga, ezek mind eltűntek, és maradt egy igen kemény diktatúra” – nyilatkozta lapunknak Halmágyi Pál nyugalmazott múzeumigazgató, történész.

A filmbemutató után a Csanád vezér téri kopjafáknál idézte fel a kommunista diktatúrákat Halmágyi Pál nyugalmazott múzeumigazgató, majd virágokat és koszorúkat helyeztek el az emlékműnél.

Ezeket olvasta?

Istók Margit emléke életrajzi könyvben éled újra

Idomított társadalom – Miklós Péter eszmetörténész a Makó Korzóban