Február 25-e, a kommunista diktatúrák áldozatainak az emléknapja. Kovács Bélát, a Független Kisgazdapárt főtitkárát 1947-ben ezen a napon a szovjet hatóságok letartóztatták, majd a Szovjetunióba hurcolták. A Makó Korzó vendége Miklós Péter eszmetörténész, a Szegedi Tudományegyetem docense, aki Klebelsberg Kunóról és Radnóti szegedi éveiről szóló két kötetével érkezett a stúdiónkba.
A szocialista és szocialisztikus eszmék már igen korán, az 1840-es években megjelentek az országban – mondta Miklós Péter eszmetörténész. A Magyarországi Szociáldemokrata Párt 1890-ben alakult meg, a magyar társadalom többsége pedig az első világháborús összeomlás után szembesült a kommunizmus valódi természetével.
A Makó Korzó stúdiójában Miklós Péter. Fotó: Jeszenszky Zoltán
„A magyar társadalom először 1919-ben a március 21. és augusztus 1-je között tartó Tanácsköztársaságnak nevezett első kommunista diktatúra idején találkozhatott magával a kommunizmussal, mint eszmével, és annak a legbrutálisabb válfajával, a terrorral” – hangsúlyozta Miklós Péter.
Mérlegen a kommunizmus
Például a vörösterrornak esett áldozatul a Földeákon született, Makóhoz ezer szállal kötődő országgyűlési képviselő, Návay Lajos is. A második világháború után Kelet-Európa szovjet fennhatóság alá került, és a régióban kommunista diktatúrák jöttek létre. A kommunizmus fekete könyve csaknem 100 millióra teszi a diktatúrák áldozatainak számát az egész világon. A magyarországi áldozatok számát nehéz pontosan meghatározni.
„Több száz embert végeztek ki a negyvenes években politikai okokból, több száz embert – kétszáz-huszonegynéhányat – az ’56-os megtorlások részeként. Embereknek a tízezrei kerültek börtönbe vagy internálótáborba, vagy kényszerlakhelyre a politikai nézeteik miatt az ötvenes-hatvanas években, ők mind áldozatai a rendszernek” – tette hozzá a kutató.
Keretek közé zárva
Az eszmetörténész szerint a kommunizmus nagyon súlyos károkat okozott Köztes-Európának, illetve a magyar társadalomnak is.
„A legnagyobb bűn, legnagyobb tragédiája talán, és így vagyunk mindannyian, akik a szocializmusban éltünk hosszabb-rövidebb ideig áldozatai a kommunista diktatúráknak, hogy egy egész társadalom valahogy beidomítottá vált, megismerte a saját kereteit és azokból nem is mert kilépni” – fogalmazott a szegedi egyetem docense.
A napokban jelentek meg a történész legújabb könyvei. Fotó: Jeszenszky Zoltán
Miklós Péter a podcastben legújabb könyveit is elhozta. Az eszmetörténész Klebelsberg Kuno vallás- és közoktatásügyi miniszterről, valamint Radnóti Miklós szegedi éveiről írt tanulmányait gyűjtötte össze egy-egy kötetben.
A beszélgetést a Makói Városi Televízióban az alábbi időpontokban láthatják:
február 24-én, kedden, 18.50-től;
február 25-én, szerdán, 18.55-től;
március 1-én, vasárnap, 19.35-től.
A Makó Korzót televíziónk youtube- és facebook-oldalán is megtekinthetik. Tartsanak velünk!
Ezeket olvasta?
