A pénteki napon hivatalosan is megnyitotta a Hagymafesztivált Farkas Éva Erzsébet, Makó polgármestere, valamint Lázár János építési és közlekedési miniszter, térségünk országgyűlési képviselője. A városvezető a település értékeit, legfőképp a hungarikummá vált vöröshagymát emelte ki, míg Lázár János a lokalitás és a termőföld szerepét.
A makói büszkeségünk, a mi hungarikumunk
Több, mint 30 éve az akkori gazdák fontosnak tartották, hogy létrehozzanak egy olyan fesztivált, amely a makói vöröshagyma köré épül, hogy azt népszerűsítsék. Ez eleinte elsődlegesen szakmai programként indult, de mára már a határon túl is ismertté vált a Hagymafesztivál. Az idei, 34. ünnepélyt Farkas Éva Erzsébet polgármester és Lázár János miniszter nyitották meg. „2012-ben hungarikummá vált a makói vöröshagyma, és elgondolkodtam azon, hogy mit is jelent az, hogy hungarikum, mitől válik egy termék, vagy akár egy fesztiválprogram hungarikummá” – kezdte gondolatmenetét Farkas Éva. Így folytatta: „Nyilván elsődlegesen amiatt, hogy valami egyedi, különleges dolgot, értéket hordoz, másrészt valami olyan minőséget, ami földrajzi területhez, adottsághoz tartozik, és harmadrészt pedig a nemzeti magyar kultúránkat valamilyen mértékben mégiscsak hordozza, amellyel példát szolgáltathat más kultúráknak, illetve más termékcsaládoknak, ha lehet így mondani”.
A köszönet és a hála sem maradt el
A városvezető továbbá megköszönte a fesztivál szervezőinek munkáját. Emellett köszöntötte a testvértelepülések képviselőit, akik a lengyel Jasło és Radomsko, a szerbiai Ada, valamint a romániai Csíkszereda, Korond és Lugos városokból jöttek.
Lokális a globális fölött
Farkas Éva Erzsébetet Lázár János miniszter követte a színpadon. Kiemelte: a mai világban az emberek közötti együttműködés, az összetartás, a közösség, a tisztelet és a megbecsülés egyre fontosabbak. Kitért arra is, hogy a veszélyek korában éljük a hétköznapjainkat, hiszen tőlünk nem messze háború dúl, amikről napi értesülést is kapunk a médiából. „Ebben a helyzetben, ebben az időszakban és abban a korszakban, ami nekünk váratlanul kihívást jelentve adatott, nagyon fontosnak gondolom, hogy a lokális, a helyi erősödjön a globálissal, a világszerűvel szemben, és nagyon fontosnak gondolom, hogy az emberek megőrizzék az együttműködést, türelemmel és békével viseljék a különböző nézeteket, kezeljék a konfliktusokat és építsék azt a közösséget, amelyben élnek. Ezért aztán a legfontosabb, hogy a makói Hagymafesztivál összehozza a makóiakat és ne eltávolítsa egymástól” – emelte ki.
Lázár János a lokalitást támogatja.
Az ember a termőföldtől nem választható el
A miniszter továbbá kiemelten ejtett szót arról, hogy Makó miért is jó hely. Hangsúlyozta: „Makó azért jó hely, mert a különböző nézetű emberek, a politikai konfliktusok, a város stratégiai, a város jövőjével kapcsolatos viták ellenére megbecsülik egymást, megadják egymásnak a tiszteletet, és arra törekednek, hogy ez valóban egy szeretetközösség és egy jó hely maradhasson. Talán azért is van így, mert a makói ember nem csak egy szerethető közösséget, egy szerethető helyet hozott itt a Maros partján létre sok-sok évszázaddal ezelőtt, hanem azért is így van ez, mert, ahogy a Hagymafesztivál eredendője a hagyma és a föld egybekötötte az embert. Egybeköti a földdel, egybeköti a jelennel és a jövővel. Ez meghatározza a mentalitását is a földből élő, a földben gondolkodó, a földhöz, a föld valósághoz, a röghöz ragaszkodó ember, a kézműves embert. A legszebb magyar szavak egyike a földműves, mindig másképpen gondolkodik a természetről, az életről, a lehetőségekről, a kihívásokról”. Végezetül elmondta: a végletekig hisz abban, hogy az ember és a termőföld nem választható el egymástól és Magyarország jövője attól függ, hogy a rendelkezésünkre álló természeti erőforrásokat, vagyis a termőföldet és a Maros vizét együttesen hogyan hasznosítjuk. Szerinte mindenképpen úgy kellene, hogy abból minél több makói fiatal a jövőben meg tudjon élni.
