Közép- és Kelet-Európában nagy népszerűségnek örvendett a gémeskút, néhány évtizede pedig a magyar Alföld legelterjedtebb víznyerő eszközének számított. Mégis – Önök meg tudnák mondani mikor láttak utoljára gémeskutat?
Mezopotámiában és Egyiptomban is használtak olyan vízemelő szerkezeteket mint a gémeskút, Magyarországra pedig valószínűleg a török alatt kerültek be. Ezek a kutak megtalálhatóak voltak házak udvaraiban, de falvakban közös használatú kutak is voltak.
A kövegyi gémeskút
Kövegy és Csanádpalota között pihenőhellyé, turistalátványossággá alakítottak egy egykori csordakutat és környékét. A kutat a feliratok tanúsága szerint 1930. március 18-án építették, Vetró József vállalkozónak köszönhetően pedig néhány éve újították fel.
A kövegyi csordakút 7 méter mély, fénykorában pedig állatok itatására, fürdetésére használták. Mára már csak a bicikliút melletti pihenőhelyként állít emléket annak, hogy egykor az Alföldön szinte mindenki ilyen gémeskutakból nyert vizet.
Fontos jelentéssel bírtak
A gém és a kútostor különböző figurákba állításával tudták egykor jelezni a legeltető pásztoroknak, hogy ideje itatni, etetni, delelni. Arra is használták a kútgémeket, hogy a napszámosokkal, béresekkel tudassák, ha ebédidő van. Arra is volt jelzés, ha szerencsétlenség, baj történt, számvevő, vagy hivatalos személy érkezett, nő, vagy ócskás jött.
