Már több évtizedes hagyományokkal rendelkezik Makón a diákolimpia, melynek egy őszi, illetve egy tavaszi fordulóján is megmérkőznek a helyi és térségi diákok egymással. Most néhány napig a labdarúgásé volt a főszerep. Szerdán 6 darab III. korcsoportos csapat játszott a Makó Arénában.
Több száz fiatalt mozgat meg a diákolimpia
Az idei őszi diákolimpia keddi alkalmán nyolc, szerdán hat, csütörtökön pedig hét csapat mérkőzött meg egymással labdarúgás sportágban a Makó Arénában, különböző korcsoportokban. Stábunk a szerdai alkalmon járt kint, ahol éppen a III. korcsoportosok játszottak, makói és térségi gyerekek vegyesen. Az esemény kapcsán Kovács Gábor sportszervező elmondta: a versenysorozat már akkor is zajlott, amikor ő volt akkora, mint most azok az általános iskolások, akik megmérettették magukat a focipályán, vagyis több évtizedes hagyománya van a diákolimpiának. A városban két forduló van: egy őszi és egy tavaszi, amelyek több száz diákot mozgatnak meg. Az sem utolsó szempont, hogy ezek az alkalmak kiváló lehetőséget biztosítanak az utánpótlásnevelés biztosítására, hiszen nemegyszer előfordult már, hogy edzők ezek közül a fiatalok közül szemezgettek.
„Volt már rá példa természetesen, tehát akik itt most testnevelők vagy játékvezetők, azok valamilyen szempontból itt a labdarúgásban kötődnek a Makó FC-hez, és már volt arra példa, hogy láttak olyan játékost, aki nem volt még leigazolva, vagy esetleg másik vidéki csapatban volt, és próbálták beintegrálni a makói csapatba. Nekik ez egy előrelépési lehetőség. Természetesen ilyenre van példa, és ezzel élnek is a testnevelők, illetve az edzők, és nem csak ebben a sportágban, hanem valamennyi sportágban próbálnak szemezgetni. Olyan sportos tekintettel nézik a testnevelők ezeket a diákokat, hogy esetleg milyen sportágban tudják őket majd a későbbiekben hasznosítani”
Hozzátette: felmenő rendszerben működik a diákolimpia, vagyis először körzeti versenyek zajlanak, ahol a helyi és térségi fiatalok különféle sportokban összemérik tudásukat, aztán minden korosztályból a bajnok csapat képviseli a makói körzetet a megyei döntőn, aki pedig azt megnyeri, mehet az országos döntőbe.
Jól szokott szerepelni a Szignum
A szerdai versenyen a Szignum is képviseltette magát, amely csapatról Czebe Ádám, testneveléstanár számolt be.
„Nyolcan vagyunk a csapatban. Szakkör keretein belül és testnevelésóra keretein belül készülünk a versenyre, illetve a csapatnak a legnagyobb része a Makó FC-hez is jár, mint egyesülethez. A Szignum általában jól szokott szerepelni, a gyerekek példaértékűen küzdenek. Szerencsére az iskolának a magas létszáma miatt van merítési lehetőség. Én bizakodóan állok hozzá, de úgy gondolom, hogy nem az eredmény az első, hanem a sportnak a szeretete és az, hogy szabad levegőn egy jó időt el tudunk tölteni”
Viccelődnek, de ha kell, komolyak is tudnak lenni
A Szignum egyik játékosa a 10 éves Szabó Barna Botond, aki 2023 óta focizik és jelenleg középpályás. Mint mondta, heti háromszor edz a Makó FC-ben, vasárnap meccsnap van, ezen felül pedig a Szignumban is gyakorol. A diákolimpiai csapatáról is mesélt.
„Szerintem nagyon jó, mindenki jóban van, jót nevetgélünk igazából, de ha komoly, akkor komolyan beszélünk, és egy nagyon jó közösség. Nagyon szeretnénk, ahogy az edző is mondta, hogy nagyon szeretnénk megnyerni az összeset, és amúgy jó lesz, mert most is idefele úton sokat viccelődtünk, nevetgéltünk, meg komolyan szoktuk venni”
Hozzátette: a későbbiekben focista karrierre vágyik, egészen konkrétan MB I vagy külföld a cél. Azt is elárulta, hogy Szoboszlai Dominik a példaképe.
Családi hagyomány a labdarúgás
A JAG csapatából a kapus, Kardos Krisztián Joel elmondta: kövegyi, de ez nem akadályozza meg abban, hogy heti 4x bejárjon edzeni a Makó FC-be, és hétvégén meccseken vegyen részt.
„Öt éve focizok, és azért szeretem a focit, mert a tatám is ezt a sportot űzte, meg az apukám is, és nekem is megtetszett, és hűséges maradok hozzá. Úgy kezdődött, hogy válogatott edzésre meghívtak, és az egyik edző megkérdezte, hogy leszek-e a kapus, és ez ebből jött, hogy megszerettem ezt a posztot, meg jó is voltam benne, tehát az maradtam”
Jövőbeli terveiről is kérdeztük, mire elmondta, hogy az apukája már annak is örülne, ha az MB II-be bekerülne, sőt, már amiatt is boldog, hogy egyáltalán elkezdett focizni, azonban Krisztián legszívesebben a Barcelona csapatában játszana. Természetesen neki is Szoboszlai Dominik a példaképe.
