A Hagymafesztivál szakmai napján a makói hagyma története mellett az is terítékre került, milyen kihívásokkal néz szembe ma a mezőgazdaság. A szakemberek a klímaváltozásról, a víz hiányáról és fontosságáról, valamint a generációváltásról is beszéltek. A programot A makói hagyma régen és most című könyv bemutatója és a Makói Városi Televízió Minőségjelző – A makói hagyma múltja és jelene elnevezésű film vetítése egészítette ki.
Újjáélesztett hagyomány, fontos cél
Több, mint 3 évtizede szervezik meg a Hagymafesztivált Makón, melynek kezdetekor szakmai nappal indult el a rendezvénysorozat. Ezt egy időre felfüggesztették, azonban a tavalyi évben újjáélesztették ezt a hagyományt, így 2026-ban a Szóljon csak a hagymáról című szakmai nappal indult el a többnapos ünnepség a Korona Konferenciaközpont új közösségi terében. Elsőként a Makói Városi Televízió munkatársai által készített Minőségjelző – A makói hagyma múltja és jelene elnevezésű filmet vetítették le, majd Vass Gábor, települési képviselő, mezőgazdasági tanácsnok, s egyben a Csanád és Térsége Gazdakör elnöke mondott köszöntőt.
„A boltok polcain sokszor találkozunk importból származó, jóval olcsóbb hagymával. Ezzel az árversennyel a magyar, és különösen a makói termelő nehezen tud lépést tartani. De nekünk nem az a célunk, hogy az olcsóságban versenyezzünk. Nekünk a minőségben kell erősnek lennünk. Nem mindegy, hogy mit teszünk a magyar családok asztalára. És az sem mindegy, hogy lesz-e olyan fiatal, aki néhány év múlva is azt mondja, hogy én itt, Makó környékén akarok hagymát termeszteni. A mai szakmai nap pedig éppen ezért fontos, mert olyan kérdésekről beszélünk, amelyek alapvetően meghatározzák az agrárium jövőjét”
– emelte ki beszédében.
Víz, adat és táj
Ezután előadások hangzottak el a makói vöröshagymához köthetően. Elsőként Dr. Duray Balázs, a Szegedi Tudományegyetem főiskolai docense adott elő Víz, adat, táj– Agrár-klímaadaptáció a Dél-Alföldön címmel.
„Tehát víz, táj, adat. De itt nincsen prioritás, mindháromra szükség van. Talán a tájat magyaráznám meg, mert a vízre mindenki tudja és látjuk, hogy miért van szükség. Az adatra azért van szükség, mert ma már tényleg az információ és a tudás nagyon szerteágazóak, és itt a közösségi térben is nagyon sokfele megy el, és információs zajban vagyunk. Jó, hogyha valamilyen vezérvonalat megtalálunk, és adatokat gyűjtve segítjük azt az alkalmazkodást, ami a klímaváltozáshoz szükséges, és a táji szemlélet, ami egy paradigmaváltás lenne itt a Kárpát-medencében, az Alföldön különösen, hogy táji szemléletben gondolkozzunk, ami egy nagyon bonyolult folyamat, hiszen egy összetett természeti, gazdasági, társadalmi rendszerről van szó. Ezek hogy függnek egymással össze, és hogy biztosítják a fenntartható agráriumot. Ez lenne a mai téma”
– foglalta össze.
A Galamb Iskola igyekszik felvenni az iramot az aszállyal
Őt Horváth Zoltán, a makói Galamb Iskola igazgatója követte, aki előadását a klímaváltozás és a generációváltozás köré építette, melyet az oktatás felől közelített meg.
„Most már lassan 15-20 éve próbálkozunk agrárinformatikai képzésekkel, precíziós gazdálkodással, illetve az elmúlt években, az aszályos időszaknak köszönhetően, egyre jobban próbáljuk beemelni azokat a mezőgazdasági törekvéseket, illetőleg új elképzeléseket, amelyekkel alkalmazkodni tudunk a megváltozott klimatikus körülményekhez. Az iskola laboratóriumában folyamatosan kísérletek folynak, illetőleg tavaly újra teljes egészében a 200 hektár földet mi műveljük meg, tavaly szeptembertől kezdődően, és ennek köszönhetően most megtapasztaltuk személyesen is, ezt a rendkívül aszályos időszakot, és hát ugye megbeszéltük a kollégákkal, hogy jó lenne, hogyha itt egy bemutató üzemet tudnánk kialakítani, amely bemutató üzemen keresztül fel tudjuk hívni a figyelmét a gazdálkodóknak arra, hogy milyen lehetőségeik vannak”
– fogalmazott.
Hagymás könyv is született
A beszámolók után egy kerekasztalbeszélgetésre került sor, amely keretein belül bemutatták a „Makói hagyma régen és most” című könyvet, amelyet a Dr. Tóth Ferenc Egyesület adott ki. A kötet keletkezésének előzményeiről a szervezet elnöke, Halász Tamás számolt be.
„Az alapkoncepció az az volt, hogy ne íróasztal mögül történészek, lokálpatrióták készítsék el ezt a könyvet, hanem valóban olyan emberek, akik a hagymatermesztéssel foglalkoznak, az eredeti makói hagymatermesztéssel foglalkoznak. Mert az ő szájukból, az ő tollukból sokkal hitelesebb, mint egy ilyen aszfaltbetyáréból, mint amik mi is vagyunk,. Ezért kértük föl Hagyma Terméktanácsból Fekete Jánost, hogy segítsen olyan embereket toborozni, akik szívesen adnák a hagymatermesztési tudásukat ehhez a könyvhöz”
Szakemberektől értő füleknek
A kerekasztalbeszélgetésen olyan szakemberek vettek részt, mint Forgó Géza történész, aki egyben a könyv szerkesztője és a Dr. Tóth Ferenc Egyesület alelnöke, valamint Fekete János, a Makói Hagyma Terméktanács elnöke, Vizi Zsolt hagymatermelő és dr. Barnóczki Attila, a Makói Hagymakutató állomás utolsó igazgatója. Az eszmecserét Varga Márta kommunikációs szakember moderálta.
