Az elmúlt fél évben több, mint ezer galambot fogtak be Makón – derült ki Deák Dávid solymász beszámolójából a legutóbbi testületi ülésen. Padlásterekbe beköltözött állományokat is kiköltöztetett a hatékony csapat, amellyel több éves problémák oldódtak meg. A munka tovább folytatódik élve fogó csapdákkal, valamint ragadozó madaras riasztással.
Fokozatosan gyérítik a galambokat Makón
Élve fogó csapdákkal és ragadozó madaras riasztással folyik a makói madárállomány gyérítése. Az elmúlt hat hónapban ezekkel a módszerekkel nagyságrendileg 1450 galambot sikerült elfogni vagy költözésre kényszeríteni, amivel a parlagi galambok számát körülbelül 80%-kal tudták csökkenteni a városban. Padlásürítésekre is sor került a postánál, a Bérpalotánál, valamint a Fűrész utcában is. Utóbbi terület Székely Ildikó Etelka körzetéhez tartozik, a képviselő pedig háláját fejezte ki Deák Dávid solymásznak és csapatának, amiért egy több éve húzódó problémát sikerült megoldaniuk. Két aktív időszaka van a galamboknak: az őszi és a tavaszi. Erre a két évszakra Farkas Éva Erzsébet polgármester plusz szakemberek bevonását javasolta, melynek költségeit az önkormányzat fedezné. A solymász erre így reagált:
„A tavaszi galambpopuláció megnövekedése csalóka képet ad, ugyanis a Magyarországra visszajövő örvös galambállományt dúsítja fel, és például ők fákon költenek, ők azok, akik az autókat összepiszkítják, szép nagy lila foltokkal. Az örvös galamb egy vadászható vadfaj, velük nem igazán tudunk mit csinálni, ugyanis őrá teljesen más szabályok, teljesen más törvények vonatkoznak. Kint mezőgazdasági területeken vadkárelhárító vadászatok során lehet őket gyéríteni, sőt a mezőgazdasági vállalkozó kérheti, szinte kötelezheti a vadásztársaságot, hogy ha nem akar vadkárt fizetni, akkor tessék az örvös galamb állományt gyéríteni. Ez legfőképpen a napraforgó növekedés első egy hete, illetve az aratás előtt körülbelül egy hónap”
A solymász azt kérte, hogy akik tudatában vannak olyan padlástereknek, amelyeket elleptek a galambok, szóljanak nekik. Emellett azt is kiemelte, hogy ők a parlagi galambokkal foglalkoznak, ugyanis az örvös egyedeket nem lehet gyéríteni jogszabályozások miatt, ezért a cél az, hogy az utóbbi fajt külterületre tereljék át, amelyet riasztással tudnak megoldani. A polgármester elmondta, hogy hamarosan felveszik a kapcsolatot vadásztársaságokkal is, az ügyet elősegítve.
Több képviselő is felszólalt
A témával kapcsolatban több képviselő is felszólalt. Molnár László a galambgyérítés folyamatáról szeretne látni fotós dokumentációt, hogy a közvéleménynek is azt tudják kommunikálni, hogy mindent megtesznek a súlyos madárhelyzet megoldása érdekében. Tóth Ferenc a solymászati bemutatók iránt érdeklődött, mire Deák Dávid azt felelte, hogy amikor nappal folyik a ragadozómadaras riasztás, sokszor csapatostul röptetnek, ugyanis örömmel csatlakoznak hozzájuk a kisiskolások. Kiss Ádám azt kérdezte, hogy a kertvárosban élő lakosság is tud-e segítségre lenni a galambhelyzetben azzal, ha ők is lezárják a padlásokat. A szakember kifejtette:
„Ez egész városszerte fontos. Úgy kell elképzelni, hogy ha nappal jövünk, akkor este megyünk fel a csapdákhoz. Ha nappal jövünk, akkor általában kocsikázunk a városban, és nézzük, hogy melyik padlásfeljárók vagy padlásablakok vannak nyitva, és például nagyon sok helyen látni azt, hogy egy-kettő galamb már most ott ül az ablakban, ugyanis ezek a galambok, ezek az oromdíszekről be fognak húzódni, ahogy bejön a tél. Most hogyha ezeket a padlásokat lezárjuk, ugye nem lesz a galambnak takarmánya, mert a mezőgazdasági területeken letárcsáznak, leszántanak mindent. Ezzel a városban maradó galambok száma megnövekedik. Mert ugye azért ez az ősz meg a tavasz ez azért nagyon fontos, hogy a galambok galambdúcként tekintenek a városra. Éjszakázni, költeni bejárnak a városba, viszont napközben kijárnak tarlózni. És hogyha a tarlózó galambnak az otthonát megszüntetjük, akkor fel kell ülnie magas pontok tetejére, mert ott érzi magát biztonságban, hogy a ragadozó madarak ne tudják őket piszkálni, éjszakára meg beülnek ablakpárkányokba vagy padlásokba. És hogyha kizárjuk őket a padlásokból, jön egy hideg éjszaka, a csapdában ott várja a kukorica, a víz, a jó lakásnak az élménye, akkor ő bemegy a csapdába jóllakni, mert egész éjszaka fázott, és így nekünk sokkal könnyebb a galambokat befogni”
Frekventált helyeket ajánlottak a solymász figyelmébe
Gáspár Sándor is felszólalt, ő azt tanácsolta, hogy Deák Dávid és csapata koncentráljon a Hagymatikumra és környékére, azon belül is főképp a tanuszodára. Kovács Sándor is azt szorgalmazta, hogy frekventált helyeken folyjon továbbra is a munka, ő azonban a József Attila Gimnáziumot és a buszpályaudvart emelte ki.
