A Natura Marosmenti Művésztelep immár 19. alkalommal ad inspiráló helyet 16 meghívott alkotónak. Ennek egyik kísérőrendezvénye volt Sonkodi Rita festőművész előadása Klebelsberg Kunoról, akinek élete és munkássága előtt a művésznő több kiállítással, tárlatvezetéssel, rádió- és tv beszélgetéssel, sőt, tudományos cikkel is tisztelgett. A kedd délutáni előadásra a Korona Konferenciaközpont Kulturális Szalonjában került sor, melyet Zsinórmérték címmel mutatott be a képzőművész.
Az ezerarcú államférfi házasságát ragadta meg többek között a festőművész
Thumburgi gróf Klebelsberg Kuno Imre Aurél Ferenc magyar jogász, országgyűlési képviselő, művelődéspolitikus, rövid ideig, 1921 és 1922 között belügy-, majd ezután kilenc évig vallás- és közoktatásügyi miniszter volt, emellett 1917-től 1932-ig a Magyar Történelmi Társulat elnöke is. Azonban a második világháború utáni kommunista rendszerben évtizedekig nem lehetett róla nyíltan vagy pozitívan beszélni, mert életműve éles ellentétben állt a hivatalos marxista-leninista ideológiával és a szovjet mintájú kultúrpolitikával. Még maga Sonkodi Rita sem volt vele kapcsolatban sok mindennel tisztában, amikor tíz évvel ezelőtt elkezdett vele foglalkozni. Mint azt a művész mondta, a festés csak a jéghegy csúcsa, hiszen mindezt sok kutatómunka előzi meg. Így amikor beleásta magát Klebelsberg Kuno életművébe, már akkor biztos volt benne, hogy ez több lesz számára, mint néhány műalkotás.
„Nekem az volt a legfontosabb az ő életében, személyiségében, hogy neki nagyon fontos volt a munkája mindenekelőtt, de a házassága is. Egy olyan emberrel kötött eszmei házasságot is, és tényleg ezt a jelzőt tudom mondani, egy olyan építő házasságot, amiből mind a kettő fél nagyon sokat gazdagodott. Sajnos nem lehetett gyermekük, én ezt mindig nagyon átérzem. Valahogy mindig úgy érzem, amikor festek, hogy akkor az én életemben, az én nagy családi életemben is valami olyan hasonló dolgokat élek meg, amit a festészetemben is, és olyan sokszor, mintha összekacsintanának, hogy nem hiába festek én most Klebelsberg Kunóról és a feleségéről és arról a manók világáról, amit ők kitaláltak maguknak, merthogy nem volt gyermekük. Tehát énnekem ez a házasság, ami nagyon-nagyon példaadó, és egy gyönyörű, nagyon-nagyon értékes házasság volt, a másik pedig a munkája, a hite, és az alkotás öröme, hogy olyat alkosson, amit mai napig használunk, mai napig élvezünk. Száz év eltelt, és ugyanabban a klinikában gyógyítják a gyermekeket. Ugyanabban a biológiai kutatóintézetben vannak, a limnológiai intézetben, a Tihanyi Apátság alatt, és ugyanúgy ott van, és ezekből élünk, és ma meg csodálattal nézzük a dómnak a terét, hallgatjuk az ünnepi játékokat, nézzük a Nemzeti Múzeumban a csodálatos kiállításokat, ami evidens, de hát ezt neki köszönhetjük. Nem beszélve arról, hogy az összes gyermeket megtanította írni, olvasni. Ötezer tantermet, iskolát, könyvtárat, közgyűjteményt épített”
Sonkodi Rita igazi példaképként tekint Klebelsberg Kunora.
„Lássuk meg, hogy milyen gazdagság van Magyarországon”
A sokarcú emberről és életéről készített festményeiből május végén nyílt kiállítás a Pesthidegkúti Kúriában, ahol a gróf és a felesége, Botka Sarolta grófnő éltek. Sonkodi Rita kiemelte: ez egy óriási ajándék volt neki, hiszen a képek így hazaérkeztek. Az anyagot Szegeden is bemutatta. Makóra fizikailag nem hozta el a műveket, azonban egy prezentáció keretein belül megmutatta és bővebben is beszámolt a sokoldalú államférfiról. Az alkotó azt is elmondta, hogy azért kapta az előadása a Zsinórmérték címet, mert számára Klebelsberg Kuno az etalon, az abszolút példakép.
„Nem én vagyok itt a lényeg, hanem a gróf. Hogy legyenek példaképek, hogy lássuk meg, hogy milyen gazdagság van Magyarországon, és hogy ő is hogyan gondolta a jövőt, hogy miben látja a jövőnek az értelmét, hogy a kultúrával lehet mindent, a mi kreativitásunkkal meggyőzni a fél világot és legyőzni, és ezt ő tudta, látta. Olyan jó lenne, hogyha oly sok ember ismerne meg ilyen embereket. Én azért szeretek nagyon tanítani, mert ilyen embereket tovább tudok adni. Ugyanez volt Mindszenty Józseffel, amikor az ő anyagát festettem, vagy amikor Teréz anyának az oltárképét, hogy akkor meg Teréz anyáról kutattam, és tudtam, hogy ő is szintén egy olyan példaadó asszony, hogy ezekről olyan jó lenne tudni”
Makó a világ közepe számára
Mivel az előadás a Natura Marosmenti Művésztelep egyik kísérőprogramja volt, az alkotótáborról is ejtett néhány szót. A gyerekkorát Makón töltötte, ezért neki a város a világ közepe és a szíve csücske. Amikor jön, az számára mindig egy jutalomjáték, és olyankor csak ő létezik, Makó, meg a festés. Ugyan az idei téma, a plein air nem áll hozzá közel, rátalált az ihletre. Végezetül kiemelte: azért szeret a Natura keretein belül alkotni, mert itt más művésztelepekhez képest sokkal több az igazi alkotómunka, ráadásul mindenki ösztönzi, inspirálja a másikat.
