Idén 200 éve, hogy felszentelték a makói szervita kápolnát. Ennek apropójából ünnepi szentmisét és szervita imaórát tartottak, majd fellépett a Tercina Együttes Álmom az Isten című előadásával. A zene mellett megjelent a képzőművészet is diavetítés formájában, valamint Györgyi Anna színművésznő istenkereső és hívő verseket szavalt a közönségnek.
A hármasság szerepe
A Tercina Együttes egy magyar régizene formáció, amely barokk és korai zenei repertoárt ad elő, különleges hangszerelésben, autentikus stílusban, korhű hangszereken. Vitárius Piroska barokk hegedűn, Kállay Katalin furulyán, Győri István pedig lanton játszva kápráztatta el a közönséget vasárnap este. A budapesti zenekar lantosa lapunknak elmondta: ők egy rétegkultúrát képviselnek, azonban megtalálják a közönségüket. Azt is elárulta, hogy több oka van annak, amiért a Tercina nevet viseli az együttesük.
„Az az oka, hogy a terc, mint Tercina, az a hármasságot fejezi ki. Három különböző hangszercsoport képviseli magát az együttesben. Ugye van fúvós Kállay Katalinnal, van vonós Vitális Piroskával és vannak pengetős hangszerek, velem. A másik hármasság az az, hogy három művészet jelenik meg a műsorainkban. Zene, méghozzá régizene. A régizene az ugye vitatott kérdés, hogy mikortól régizene valami. A tegnapi zene is lehet régi, de azt mondjuk, hogy a Mozart előtti időkből, talán így ezt lehetne mondani. Bár Mozart is lehet régizene, hálás vitatéma. Mi korhű hangszereken játsszuk a régizenét. A műsorainkban a zenéhez válogatunk irodalmat, hozzáillőt, és azt valamilyen módon nem illusztráljuk, hanem reflektálunk rá képekkel. Tehát megvan a hármasság, ugye zene, képzőművészet és az irodalom. A műsoraink azok egybeszerkesztettek, tehát ezt nem úgy kell elképzelni, hogy ez egy verses-zenés est, hanem ez egy komplett élményt kíván nyújtani, egy komplett érzelmi élményt, és megpróbáljuk a közönséget az érzelmi skálán végigvezetni”
Györgyi Anna szavalt
A nagyrészt magyar költők verseiből álló repertoárt Györgyi Anna szavalta el. A színművésznő megosztotta: annyiban kötődik a műsorhoz, hogy ő is intenzíven keresi Istent.
„Ezek istenkereső versek. Úgyhogy ez egy nagyon szép, komoly műsor, nagyon szeretem. Pontosan 10 évvel ezelőtt lett bemutatva, ez 2016-os műsor. Én többször dolgoztam már a Tercinával. Nagyon szeretem őket, csodálatos zenészek, és itt színészként Pápai Erika, Kálid Artúr és jómagam szoktunk így fellépni velük, úgyhogy ez öröm mindig”
A német barokkzenéé volt a főszerep
Az előadáson német barokkzenék csendültek fel, olyan szerzőktől, mint Händel, Back, Telemann és Rosenmüller. A képzőművészetet megtestesítő diavetítés alkalmával pedig a közönség régi templomablakokról láthatott fotókat, valamint olyan szent építményekről, amelyek napjainkban már elhagyatottak és eggyé váltak a természettel.