Milyen út vezet a búzaszemtől a kenyérig? Erre a kérdésre is választ kaphattak azok, akik részt vettek a makói Maros Malom nyílt napján. A látogatók bejárhatták a több mint százéves üzemet, mindeközben a malom történetét, működését és a lisztkészítés folyamatát is megismerhették.
A Maros Malom néhány éve döntött úgy, hogy megnyitja kapuit az érdeklődők előtt. Mátrai Tibor, az Agromag Kft. ügyvezetője elmondta: sokan naponta elhaladnak az épület mellett, mégsem tudják, hogyan működik a termelés, amely több mint egy évszázada része Makónak. A nyílt nap célja emellett az is, hogy a helyiek közelebbről megismerjék a Maros Malomban készülő liszteket és a mögöttük álló technológiát.
Maros Malom – több mint százéves technológiai hagyomány
A malmot az Agromag Kft. 1999-ben vásárolta meg, azóta folyamatosan működteti és korszerűsíti. Bár a berendezések jelentős része megújult az évek során, a hengermalmi őrlés alapelvei ma is ugyanazokra a technológiai megoldásokra épülnek, amelyek az 1800-as évek végén terjedtek el Magyarországon. Az ügyvezető hangsúlyozta: a jó liszt alapja a gondosan kiválasztott búza. A feldolgozott alapanyag legfeljebb száz kilométeres körzetből érkezik, az őrlés során pedig arra törekednek, hogy a búzából a lehető legjobb minőséget hozzák ki. A cél, hogy a liszt tulajdonságai hosszú távon is állandóak maradjanak, így a pékek és az otthon sütők egyaránt megbízható alapanyaggal dolgozhassanak.
Az idei aratás komoly kihívásokat hozott
Az alapanyagot a térségből szerzik be, az idei betakarítást azonban jelentősen befolyásolta az időjárás. Gyuris Gábor, a Maros Malom vezetője szerint a termés mennyisége ugyan elmaradt az átlagostól, de a megfelelő minőségű búza továbbra is rendelkezésre áll. Az aratás a megszokottnál korábban kezdődött, és Csongrád-Csanád, valamint Békés vármegyében már be is fejeződött. Mint elmondta, a termés mennyisége sok helyen csupán az átlag felét érte el. A nagy meleg a búza minőségére is hatással volt, ezért a megfelelő alapanyag kiválasztása idén még nagyobb odafigyelést igényel. Ennek ellenére a malom számára szükséges jó minőségű búzát sikerül beszerezni.
Országszerte és a határon túlra is szállítanak
A makói üzemben készült liszt ma már Magyarország teljes területére eljut, emellett a termelés mintegy 60 százalékát Romániában értékesítik. A vállalat az utóbbi időben a kézműves pékségek felé is nyitott, amelyek hosszú kelesztésű, vadkovászos kenyerek készítéséhez használják a Maros Malom lisztjeit. A nyílt napon a résztvevők az őrlés teljes technológiai folyamatát figyelemmel követhették, illetve azt is megtudhatták, hogyan lesz a búzából az a liszt, amelyből nap mint nap kenyér és más pékáru kerül az asztalokra.
