A felsőoktatási felvételi ponthatárok kihirdetésével elkezdődött az albérletszezon. A következő hetekben hallgatók ezrei keresnek kiadó lakást, miközben a tulajdonosoknak is érdemes tisztában lenniük a bérbeadás legfontosabb szabályaival. A következő összefoglaló a Nemzeti Adó- és Vámhivatal sajtóközleménye alapján készült.
A nyár második felében évről évre felélénkül az albérletpiac, hiszen a felsőoktatásba felvételt nyert fiatalok közül sokan új városban kezdik meg tanulmányaikat és lakhatást keresnek. Az albérlet kiválasztása azonban nemcsak a megfelelő lakás megtalálásáról szól, hanem arról is, hogy a bérlők és a bérbeadók egyaránt tisztában legyenek jogaikkal és kötelezettségeikkel. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal arra hívja fel a figyelmet, hogy a kölcsönös bizalom mellett mindkét fél érdeke az írásos lakásbérleti szerződés megkötése. Ez nemcsak a későbbi viták megelőzését szolgálja, hanem a bérlő számára is igazolja a jogszerű lakáshasználatot. A havi bérleti díj megfizetését szintén célszerű dokumentálni. A legegyszerűbb és legbiztonságosabb megoldás az átutalás, amelynek közlemény rovatában érdemes feltüntetni a befizetés dátumát és a „bérleti díj” megnevezést.
Bérleti díj – nem kell adószám
A NAV arra is emlékeztet, hogy a magánszemélyeknek a lakáskiadáshoz általában nincs szükségük adószám kiváltására, amennyiben nem választanak olyan gazdálkodási formát, amely ezt megköveteli. Ha az ingatlant nem turisztikai céllal adják bérbe, akkor a lakáskiadás főszabály szerint áfamentes tevékenységnek minősül.
Egyéb szabályok
A bérbeadásból származó jövedelem megállapítására két lehetőség közül választhatnak a tulajdonosok. Az egyik a tételes költségelszámolás, amelynek során a bevételből levonhatók az igazolható kiadások – például a közüzemi költségek, a felújításra fordított összegek vagy az értékcsökkenés. Amennyiben a rezsiköltségeket a bérlő a tényleges fogyasztás alapján téríti meg, azok nem számítanak bevételnek, átalánydíjas elszámolás esetén azonban ez a kedvezmény nem alkalmazható. Bizonyos feltételek mellett arra is lehetőség van, hogy a bérbeadó a más településen bérelt lakásának díját levonja a bérbeadásból származó bevételéből, ha azt legalább 90 napon keresztül bérli.
Az adó mértéke
A másik elszámolási mód az úgynevezett 10 százalékos költséghányad alkalmazása, amikor a teljes bevételből automatikusan 10 százalék számolható el költségként. Az így megállapított jövedelem után negyedévente adóelőleget kell fizetni, majd azt az éves személyi jövedelemadó-bevallásban ingatlan-bérbeadásból származó jövedelemként kell feltüntetni. Az adó mértéke 15 százalék. A NAV szerint a megfelelően megkötött szerződés, a dokumentált fizetés és a szabályok ismerete mind a bérlők, mind a lakástulajdonosok számára biztonságot jelenthet, így az albérletszezon minden résztvevője nyugodtabban vághat neki az új tanévnek.
