Makón több mint 100 éves múltra tekint vissza a művésztelepek története. Ezért is vette a Makói Városi Televízió a nyakába a várost, hogy az egykori ikonikus helyszíneket körbejárva elevenítsék fel Értékeink magazinjuk kis statisztáival az akkori és jelenkori időket. Utuk elsőként a József Attila Múzeumba, majd az egykoron kollégiumként működő Glorius Hotelhez, végezetül a Maros-partra vezetett.
Rudnay Gyulával kezdődött minden
Városunk értéktárának kincseiből egy pályázatnak köszönhetően már több alkalommal is készített kisfilmeket a Makói Városi Televízió. Most újabb lehetőség adódott erre, a választás pedig a művésztelepekre esett. A téma különleges és szinte egyedülálló, hiszen több, mint 100 éves múltra tekint vissza. Ezekkel a gondolatokkal kezdte Szikszai Zsuzsanna tárlatvezetését, akit a film gyermekstatisztái, Nóri és Milán kíváncsian kérdeztek. Az 1925-ben megalakult Rudnay-féle művésztelep Espersit Jánosnak volt köszönhető, aki nemcsak szerette a művészeteket, de támogatta is. Rudnay Gyula festőművészt és tanítványait meghívta Makóra, hogy több héten át alkossanak a városban. Olyan híres festők alapozták itt meg jövőjüket, mint Barcsay Jenő, Istókovits Kálmán vagy Vén Emil – osztotta meg gondolatait a múzeum igazgatója. További érdekes történeteket a fél évszázaddal később létrejött Marosmenti Művésztelepről és az 1976-os folytatásról tudhattak meg a diákok. Az új vezető, Kocsis Imre forradalmi technikát hozott magával: a kísérleti grafikát, amit nyomdatechnikával készítettek el. Ezekből a mai napig több is megtekinthető a József Attila Múzeumban.
Szikszai Zsuzsanna és a gyermekszínészek a József Attila Múzeumban.
Újjáéledt hagyományok
A kezdeményezés, mint egy karaván haladt tovább, és kisebb-nagyobb megszakításokkal jelen voltak a város életében a művésztelepek. Erről már Gilinger Katalin mesélt, aki Jámborné Balog Tündével a kilencvenes években újjászervezte a tábort. Annak az alapkoncepciója az volt, hogy határon túli magyar és helyben élő művészek együtt alkossanak. A 16 éven át sikeresen működő rendszerben több, mint ötven felvidéki, kárpátaljai, erdélyi, délvidéki képző- és iparművész fordult meg, akik a város egykori kollégiumában a mai Glorius Hotelben voltak elszállásolva. A résztvevők különböző témákban több mint 600 alkotást hagytak itt Makón – tudta meg Nóri és Milán az egykori vezetőtől.
Gilinger Katalinék újjáélesztették a hagyományokat.
Idén finn vendég is alkotni fog
A belvárosból a Maros-partra indult a televízió kamerája, ahol Karsai Ildikó, a 2007-ben létrejött Natura Marosmenti Művésztelep vezetője várta a stábot. Arra a kérdésre, hogy mennyiben más ez a mostani tábor, a grafikus azt válaszolta, hogy míg a korábbiakban festők, szobrászok, grafikusok alkottak főként, addig ezen a telepen újabb műfajok képviselői is jelen vannak. Fotóművész, számítógépes grafikus és betűtervező is alkot a Naturán. Karsai Ildikó azt is elárulta, hogy az alapítótagok mellett mások is meghívást kapnak évről évre. Így a makóiak mellett Hódmezővásárhelyről, Szegedről, Budapestről, Szabadkáról, idén pedig Finnországból is érkezik alkotó. Az idei téma a plein air lesz, ami a művészetben a szabad ég alatti festést jelenti. A 16 résztvevő augusztus elsejétől 2 héten át élvezi majd Makó vendégszeretetét, mialatt maradandó, a városhoz kötődő alkotásaikkal gazdagítják településünket. A művésztelepek történetéről szóló kisfilmet június hónapban tűzi műsorra a városi televízió.
Karsai Ildikó elmondta: idén egy finn művész érkezik a Natura Marosmenti Művésztelepre.
