Fekete János földjén jártunk, ahol megtudtuk, hogy hogyan alakul a térség idei makói hagyma termése. Emellett arról is beszélgettünk a családi gazdálkodóval, hogy vajon milyen jövő vár a hungarikumra.
Fél hektárból 25, aztán meg 2
Fekete János családi gazdálkodó a ’80-as évek óta foglalkozik a makói hagyma termesztésével. A kezdetekben fél hektáron látott hozzá, később már nőtt a termőterület. Fénykorában 15-25 hektárnyi termése volt – árulta el a Hagyma Terméktanács elnöke. Azonban most nagyon nehéz a piacon maradni és versenyképesnek lenni, hiszen magas a bekerülési költség és egy hektár maximum 300 mázsát termel. Hiába terem kevesebbet, mégis ugyanannyi tápanyag és öntözés szükséges hozzá, mint egy bővebben termő típushoz, ezért most csak két hektáron dolgozik a makói hagymával. Ez körülbelül 80%-os érési állapotnál jár jelenleg, amelyet július 20. és 25. között fognak betakarítani. Jó termést vár, szerinte 500-600 mázsát lehet majd értékesíteni belőle. Hozzátette: reméli, hogy az időjárás is kegyes lesz hozzá, és nem lesz jégeső.
„Tulajdonképpen tavasszal kezdtünk egy magágy készítéssel és utána a kiültetéssel. Természetesen akkor szórtuk ki a műtrágyát is. Műtrágyaszórás után permetezés volt, egy növényvédelem, tehát gyomirtás, és utána, ahogy elkezdett növekedni, persze adtunk neki kelesztő öntözést, mivel szárazak voltak nagyon a talajok, ki voltak száradva, és akkor adtunk neki egy kelesztő öntözést, aztán ugye megint permetezni, sorművelni kellett. Hát ez háromszor le lett sorművelve, háromszor megtrágyáztuk, meg én azt hiszem, vagy hat alkalommal már meg lett öntözve”
Július 20. és 25. között lesz betakarítva.
Megéri termelni és megvenni is
Rajta kívül a közelben 4-5 gazda foglalkozik még a makói hagyma termelésével. A környék összes termését idénre 15 hektárra és 3000 mázsára tippeli. Fekete Jánostól azt kérdeztük, hogy miért vállalkozott arra, hogy kitart emellett az időigényes folyamat mellett. Kiemelte: már majdnem 40 éve foglalkozik vele, nagyon szereti és nem tudja elengedni. Hiszen a makói hagyma száraz, hűvös helyen tartva egy év után is fogyasztható, ráadásul különleges zamata van. Ez utóbbiért éri meg szerinte a leginkább a vásárlóknak is egy kicsivel többet kiadniuk érte más fajtákhoz képest.
„Lehet, hogy több száz forinttal is drágább, mert most nem emelünk ugyanúgy az áron, tehát maradunk a tavalyi árnál. A nagyobb értékesítés, tehát a több tonnás értékesítés az 500 forint, a kisebb kiszerelés az pedig az 600 forint megmaradt. Miért éri meg? Azért, mert rájöttek azért, akik makói hagymával akarnak főzni, mert a gasztronómiát szeretik, hogy igenis ebből a hagymából elég kettő hagyma, míg a másik típusú hagymából, aminek nincs ilyen szárazanyag tartalma, abból három-négy, esetleg öt is kell. Meg az ízvilága, a karaktere, a zamatossága, a fűszerezettsége, minden, minden más”
Így néz ki egy félbevágott, makói vöröshagyma.
Csak a makói éghajlaton termesztett az igazi
A makói hagymának a jellegzetességéhez hozzájárul a helyi klíma és a talaj is. Azonban az elmúlt években megnehezíti a termelést az éghajlatváltozás. Nincs kellő mennyiségű csapadék, alig győzik öntözni, a meleg miatt pedig sokszor túlérnek vagy napégést kapnak a hagymák. Azonban máshol hiába vetnék el, az nem lenne az igazi.
„Tulajdonképpen elviszik a makói hagymát, és senki nem kapja meg azt az ugyanolyan karakteres ízt, mint ami itt van. Itt ez a talajnak az adottsága, meg a napsütéses óráknak a száma, itt lent vagyunk azért délen. Szerintem ez valahogy ide passzol ez a makói hagyma, ezt ide teremtették”
Így a valódi makói hagymához csak itt, helyben lehet hozzájutni. Fekete Jánosnak több hűséges vásárlója is van, akik az ország minden tájáról érkeznek hozzá: Budapestről, Győrből, Miskolcról és Debrecenből is.
Az utolsó mohikánok
Jó lenne átadni a makói hagyma termesztésének a hagyományát a következő generációnak, de úgy érzi, hogy gazdatársaival együtt ők az utolsó mohikánok – jegyezte meg viccesen. Jóslatokba nemigen bocsátkozott, azonban kifejtette, hogy jó volna, ha 5-10 év múlva is lennének olyanok, akik ezzel foglalkoznak, hiába jár sok kézimunkával. Kiemelte: a klímaváltozáson is sok múlik. Ha több csapadék lenne, a termelés is valamivel könnyebbé válna. Szerinte ahhoz, hogy fennmaradjon a makói hagyma, minisztériumi támogatásra lenne szükség, valamint ösztönözni kellene a makói gazdákat arra, hogy ha kis területen is, de termeljék.
