Roma Folk, Rózsafa és Csürhe banda. Mi a közös bennük? Mindhárom zenekarban fiatalok játszanak hagyományőrző népzenét. Hogy milyen szinten? Erről pénteken délután győződhetett meg a Makói Városnapok közönsége.
![]()
Mindössze egy éve létezik a makói Roma Folk zenekar, amit a helyi roma nemzetiségi önkormányzat hozott létre. A fiatalok hetente két alkalommal próbálnak a dr. Sántha Sándor Közösségi Házban.
Makóiak nyitották a koncertek sorát

A makói Roma Folk zenekar. Fotó: Jeszenszky Zoltán
Simon Zsolt Norbert, a Makói Roma Nemzetiségi Önkormányzat elnöke lapunknak elmondta, hogy a gyerekek a „nulláról” indultak, a koncerten is előadott nemzetközi és magyarországi cigány himnuszt, valamint az autentikus cigány dalokat tőle és barátaitól tanulták meg.

Simon Zsolt Norbert, a Makói Roma Nemzetiségi Önkormányzat elnöke. Fotó: Jeszenszky Zoltán
„Úgy gondolom, hogy személyiségükben is pozitív változást tud létrehozni, például sokkal összetartóbbak, kooperatívabbak egymással. A közös zenélés több barátságot hoz létre” – mondta lapunknak Simon Zsolt Norbert, aki abban reménykedik, hogy a csapat országos szinten is elismert zenekarrá növi ki magát.

Hetente két alkalommal próbálnak a makói dr. Sántha Sándor Közösségi Házban. Fotó: Jeszenszky Zoltán
A Vajdaságból érkeztek
A Rózsafa a délvidéki Zentáról érkezett erdélyi dalokkal. Ugyancsak egy friss formáció – tudtuk meg Mezei Bertalantól, az együttes prímásától. Kisgyerekkoruk óta muzsikálnak együtt, a vajdasági városban ugyanis régóta működik brácsás és bőgős oktatás, két éve pedig hegedűs oktatás is indult. A 2024-ben alapított Rózsafa a zentai Bodor Anikó Hagyományápoló Egyesület állandó kísérőzenekara, valamint a környékbeli rendezvényekre is rendszeresen hívják őket fellépni.

Balra Mezei Bertalan prímás. Fotó: Jeszenszky Zoltán
„Erdélyi népzenét hoztunk ide a Maros mentéről, illetve a Küküllő mentéről. Ez onnan ered, hogy a legtöbb gyűjtés, illetve a személyes ízlés szerint is az erdélyi népzenében van valami különleges, valami plusz, ami miatt megéri ezeket a dallamokat újra és újra meghallgatni, újra és újra lejátszani, és megismertetni a szélesebb közönséggel is” – nyilatkozta lapunknak Mezei Bertalan.
A középiskolásokból álló zenekar prímása arról is beszélt, hogy többen közülük azt tervezik, egyetemi szinten is foglalkoznak majd népzenével.

A néptánctól jutottak el a népzenéig. Fotó: Jeszenszky Zoltán
És akkor megérkezett a Csürhe
A hódmezővásárhelyi Csürhe Banda a makói fesztiválok visszatérő vendége. Tagjai csaknem öt éve muzsikálnak együtt.

Jobbra Kovács Anna Karola prímás. Fotó: Jeszenszky Zoltán
„Mindannyian néptáncoltunk eleinte és utána elkezdtünk kacsingatni a zene felé. Aztán megtaláltuk egymást, pont úgy, mint a disznókonda, tehát innen jött a Csürhe banda név, hogy összeverődtünk. Mindenki szeretett muzsikálni, aztán volt, hogy együtt muzsikáltunk és rájöttünk, hogy ez így sokkal élvezetesebb, sokkal jobb” – közölte Kovács Anna Karola, az együttes prímása, zenekarvezető.

A Csürhe banda. Fotó: Jeszenszky Zoltán
A Makói Városnapokon előbb szászcsávási cigány muzsikát játszottak, majd egy vajdaszentiványi összeállítást adtak elő, a koncertjüket pedig egy dimói énekes cigány blokk koronázta meg Nagypalád mellől származó dallamokkal.

2021 júliusában alakult meg a vásárhelyi együttes. Fotó: Jeszenszky Zoltán
