Szeged és Makó térségét is egyre jobban sújtja a globális felmelegedés és a klímaváltozás. Miközben az átlaghőmérséklet nő, a csapadék mennyisége csökken, és lassan örökre búcsút mondhatunk a kukoricának. Ennek következményeiről Rácz Lajos környezet- és klímatörténésszel beszélgettünk a Makó Korzóban.
Tulajdonképpen már senki nem vitatja, hogy a globális felmelegedés korszakában vagyunk – erről beszélt a Makó Korzó stúdiójában Rácz Lajos, a szegedi egyetem professzora, környezet- és klímatörténész. A folyamat következményeinek egész Európában leginkább a Balkán és a Kárpát-medence térsége van kitéve.
Rácz Lajos a Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Karának egyetemi tanára. Fotó: Jeszenszky Zoltán
Aszály aszály után
„2022 volt az a év, amikor – emlékszem – az egyik kedves kollégám, Jakab Gusztáv mondta, hogy most nem megyünk sehova, ugyanis ilyen aszály, mint amilyen a 2022-es volt, évszázodonként egyszer történik, és elindult az Alföldön fotózni. Na, most azóta volt egy 2024-es aszály is, és bármikor bekövetkezhet egy ehhez hasonló. Tehát nem arról van szó, hogy van egy rendkívüli aszály, hanem rajta vagyunk egy olyan folyamaton, amikor ezek az aszályos évek válnak normalitássá” – fogalmazott a Szegedi Tudományegyetem intézetvezető egyetemi tanára.
Átbillenési pont
A klíma mindig is volt változott – emlékeztetett a kutató. A 19. században azonban elkezdődött egy lassú felmelegedés, amiben az emberi tevékenységnek és az ipari forradalom következményeinek van szerepe. Christian Pfister – Heinz Wanner: Klíma és társadalom Európában. Az utolsó ezer év című kötetre utalva Rácz Lajos hangsúlyozta, 1988-ban billent át a klíma.
„Ez olyan, mintha becsukódna egy ajtó, és amikor becsukódik az ajtó, akkor derül ki, hogy nincs kilincs. Ez a 1988/89 azt jelenti, hogy elindul egy monoton és nagyon erőteljes fölmelegedés, ez alapvetően az olajszármazékok tömeg felhasználása váltotta ki, és ennek a légköri következményei idézték elő. És onnantól kezdve tulajdonképpen ha nézzük a klímát, nézzük az éves átlaghőmérsékleteket, akkor egyre magasabbak ezek az átlaghőmérsékletek” – mondta Rácz Lajos, a Szegedi Tudományegyetem kutatója.
Alkalmazkodni kell
A klímatörténész hozzátette, a felmelegedés a csapadék mennyiségének csökkenésével és időbeli eloszlásával jár együtt. A műsorban szóba került a kiszáradásban lévő Homokhátság problémája is.
„Föl akarnak vinni vizet, nagyon sok vizet a Homokhátságra. Csak ugye, ezzel az a gond, hogy egy olyan rendszert tartanak életben, ami a természeti viszonyok szerint nem fenntartható. Nagyon úgy néz ki, hogy az Alföldön a hagyományos, kukoricaalapú mezőgazdaságot el kell engedni” – közölte.
A műsorból kiderül még, hogy egy olyan mesterséges világban élünk, ami az olcsó ivóvízre és az olcsó energiára épül. Miközben a nyolcmilliárd fős emberiség mindössze egyharmada él a modern világ körülményei között.
Rácz Lajos: a modern világ a cápastratégiát követi. Fotó: Jeszenszky Zoltán
A környezet- és klímatörténésszel készült beszélgetésünket a Makói Városi Televízióban:
- április 28-án, kedden, 18:45-től;
- május 02-án, szombat, 18:50-től tekinthetik meg.
A Makó Korzó műsora televíziónk közösségi oldalain is megtekinthető.
