Sokan gondolnák, hogy a karácsony a kereszténység legnagyobb ünnepe, azonban ez nem így van. Ugyanis a húsvét az. Idén húsvétvasárnapot április 5-én, húsvéthétfőt pedig április 6-án ünneplik a nyugati keresztény egyházak.
Mozgóünnep a húsvét
A húsvét mára az egyik legnagyobb keresztény ünnep, amely az ószövetségi pászka ünnepéből alakult ki. Ennek az előképnek a keresztény tanítás szerinti beteljesedése Jézus Krisztus átmenetele a halálból a feltámadott életre. Jézust a zsidó húsvét előtt ítélte halálra Poncius Pilátus. Nagypénteken keresztre feszítették, és vasárnap hajnalban feltámadt a halálból, hogy megmutatkozzon tanítványainak. A keresztény egyházak tanítása szerint húsvét Jézus Krisztus feltámadásának és vele az emberiség megváltásának ünnepe. Időpontja a 325-ben tartott első niceai zsinat döntése értelmében a tavaszi napéjegyenlőséget követő holdtölte utáni első vasárnap, mely így március 22-e és április 25-e közé eshet. Ehhez igazodik az egyházi év valamennyi változó idejű, úgynevezett mozgó ünnepe a hamvazószerdától kezdődő böjti időszak, amely nagyszombatig tart.
Húsvét a keresztény egyházban
A húsvétot a negyvennapos, hamvazószerdától nagyszombatig tartó böjti időszak készíti elő, központi liturgiája a nagyszombat esti-éjszakai húsvét vigíliája (vigilia paschalis). Ekkor ünneplik a világosság győzelmét a sötétség, az élet győzelmét a bűn és a halál fölött, amiben egybefonódik a kereszthalál és a feltámadás. A nagyszombat napján szentelt húsvéti gyertya a feltámadott Üdvözítőt a világ világosságaként jelképezi. Nagyszombattól pünkösdvasárnapig a katolikus egyházban a reggeli, déli és esti harangszó alatt az Úrangyala (Angelus) imádság helyett a Regina coeli (Mennyek Királynője) ősi Mária-himnuszt mondják.
Honnan ered az ünnep neve?
A magyar húsvét szóösszetétel arra utal, hogy a böjtöt követően ez a nap a hús magunkhoz vételének első napja. A keresztény hagyományok szerint Jézus sivatagi böjtjének emlékére tartott negyvennapos nagyböjt lezárulását jelzi.
Néphiedelmek
Húsvétvasárnap a keresztény egyházban ünnepélyes szentmisét, istentiszteleteket úrvacsorával tartanak. A pápa a feltámadás napján, a római Szent Péter téri ünnepi misén mondja el hagyományos húsvéti üzenetét és Urbi et Orbi apostoli áldását. A húsvétvasárnapi szertartásnak része a húsvéti ételek megáldása. A szentelés után a hívők siettek haza, mert a néphit szerint a lemaradó még abban az évben meghal, míg az elsőnek hazaérő első lesz az aratásban. A szentelt étel maradványainak varázserőt tulajdonítottak: a tojás héját a veteményre szórták, a kotlós fészkébe tették vagy meghintették vele a vetést, hogy jégverés, üszög kárt ne tegyen benne.
Magyar húsvéti hagyományok
Húsvétvasárnaphoz Magyarországon sokszínű hagyományok kapcsolódtak. Akárcsak más nagy ünnepen, ilyenkor nem főztek, a trágyát nem hordták ki az istállóból, nem söpörtek, varrni sem volt szabad. Nem hajtott ki sem a csorda, sem a csürhe, és nem fogtak be állatot sem. Húsvétvasárnap fontos szerepe volt a víznek. Bukovinában úgy tartották, aki hamarabb merít vizet, az lesz a szerencsés. Moldvában a napfelkelte előtt keresztútra öntött vizet hasznosnak tartották a jégeső és veszedelem ellen. Szokás volt ilyenkor piros tojást tenni a mosdóvízbe, és abból mosakodni, hogy az egész család egészséges legyen. Húsvétvasárnap jellegzetes ételeket ettek: a húsvéti sonkát, kalácsot, tojást, sőt még a bort is, amit a katolikus hívők szentelni visznek a templomba. Sonkát és kalácsot szenteltettek, amit a gazdaasszony vitt el kosárban, kendővel letakarva.
A locsolkodás hagyománya
A húsvéthétfő jelentősége kevésbé keresztényi, a népi szokásokon van a hangsúly. A legismertebb hagyomány a locsolkodás és ennek jutalmául a festett tojás ajándékozása. A locsolkodás alapja a víz tisztító, termékenységvarázsló erejébe vetett hit. A locsolással egyenértékű vesszőzés volt néhol szokásban húsvétkor: az Észak-Dunántúl szlovák telepítésű falvaiban ma is élő népszokás. Mind a locsolás, mind pedig a vesszőzés jutalma országszerte az étellel-itallal kínáláson felül a piros vagy hímes tojás. A locsolkodó vers és a kölnivel locsolkodás később terjedt el, ahogy az ajándékot hozó húsvéti nyúl képzete is. A tojás ősi termékenységszimbólum, a keresztény egyházi szimbolikában pedig a feltámadás jelképe és a 12. század óta szentelmény. A húsvéti tojások festésére a kémiai festékek elterjedése előtt természetes anyagokat használtak.
Hogyan kerül képbe a nyúl?
Az ajándékot hozó húsvéti nyúl képzete újabb keletű hagyomány, feltehetően német nyelvterületről terjedt el a városi polgárság, majd a falusi lakosság körében. Mindenesetre a szapora nyúl – a tojás mellett – ugyancsak a termékenységet szimbolizálja.
Húsvéti fogások, hagyományos ételek
Ma Magyarországon húsvétkor szokásosan füstölt sonkát, tojást, fonott kalácsot, egyes régiókban sárgatúrót, szárazkolbászt, valamint különféle édességeket tesznek az asztalra. A főtt füstölt sonka és főtt tojás jellemző kiegészítője a torma, a hónapos retek és a zöldhagyma.
