Tanár, történész, levéltáros. Helytörténeti kutatásait országos szinten is jegyzik. 2011 óta a Makói Levéltár vezetője. A Makó Korzó vendége, Urbancsok Zsolt főlevéltáros, akivel a közgyűjteményről, valamint a kutatásairól beszélgettünk.
Urbancsok Zsolt a tanári katedrát cserélte a levéltárra. Több mint tíz évig tanított Apátfalván, miközben szabadidejében helytörténeti kutatásokat folytatott. Rendszeresen bejárt a makói levéltárba, amikor a nyugdíjba készülő Vígh Zoltán és Gilicze János azzal kereste meg, hogy nincs-e kedve munkahelyet váltani? Hosszas töprengés után igent mondott. Urbancsok Zsolt 2009 óta a Makói Levéltár munkatársa, 2011 óta vezetője.
„Igazából a levéltár – hogyha össze kellene röviden foglalni –, akkor a maradandó értékű, írott örökségünket őrzi meg. Tehát míg a múzeumok elsősorban tárgyi örökséget őriznek, addig a levéltárak a maradandó értékű, történeti értéket képviselő, írásos emléket őrzik” – fogalmazott a Makó Korzóban.
A Makó Korzó stúdiójában Urbancsok Zsolt. Fotó: Jeszenszky Zoltán
Iratokat is pótolnak
A levéltár nemcsak az utókor számára őriz meg fontos iratokat, a közgyűjtemény szolgáltatásait bárki igénybe veheti. Például ha egy iskolai bizonyítvány elveszett, akkor hiteles másolatot tudnak arról kiállítani. A közgyűjtemény mindenki előtt nyitott – hangsúlyozta Urbancsok Zsolt a műsorban.
„Nagy szeretettel várjuk a kutatókat. Gyakorlatilag bárki kutathat, aki 18 éves elmúlt, sőt, aki még nincs 18, az is szülői beleegyező nyilatkozattal. A kutatás ingyenes, és remek kollégáim várják a kutatókat, mindenféle segítséget megadnak nekik. Nagyon sok adatbázisunk van, az anyagokat már, ugye, eléggé föltártuk és segédletekkel láttuk el” – mondta.
A családfakutatók kincsesbányája
A makói levéltár a város és térsége, valamint az egykori Csanád vármegye iratanyagát őrzi. A közgyűjtemény állománya részben ajándékozással, részben pedig például az önkormányzatok hivatalos irataival folyamatosan gyarapodik. Jelenleg nagyjából 3200 folyóméternyi iratanyagból áll, ami a családfakutatók számára is kincsesbánya.
„Egyre népszerűbb mostanában a családkutatás és ehhez nagyon-nagyon jó adottságokkal és föltételekkel rendelkezünk. Nemcsak a meglévő iratanyag, hanem az online elérhető források tekintetében is” – tette hozzá Urbancsok Zsolt.
A 17. század végétől folyamatos a gyűjtemény
A közgyűjtemény legrégebbi dokumentuma egy, a mohácsi csata idejéből, 1526-ból származó pergamen, amelyet az esztergomi keresztesek állítottak ki. Hamarosan a közgyűjteménybe kerül a tavaly elhunyt Gilicze János hagyatékából a Návay levéltár anyaga, amelyben egy 1200-as évekből származó, latin nyelvű, pergamenre írott oklevél is van.
A műsort a Makói Városi Televízióban:
április 22-én, szerdán, 18.16-tól;
április 24-én, pénteken, 19.00-től
április 25-én, szombaton, 18.50-től láthatják.
