Hétfőn mutatták be Gonda Júlia első verseskötetét a József Attila Városi Könyvtárban. A könyv nemcsak egy életmű lenyomata, hanem személyes vallomás is, amely évtizedek tapasztalatait sűríti magába. A mű megszületését egy különleges élethelyzet és egy fontos történelmi emlékezés is inspirálta.
Gonda Júlia már fiatalon is írt verseket, azonban hosszabb szünet után csak idősebb korában tért vissza az alkotáshoz. Az írás új lendületet akkor kapott, amikor nagymama lett és ismét papírra vetette gondolatait. A könyv nem tudatosan készült: a versek folyamatosan gyűltek, majd egy idő után összeállt egy olyan mennyiség, amely már kötetként is megállta a helyét. A végeredmény egy közel 680 oldalas kiadvány lett, amely tematikus válogatás eredményeként jött létre. A szerző szerint még így is sok írás kimaradt, de a mű így is egy hosszú időszak lenyomata.
Bene Zoltán és Gonda Júlia beszélgetett a Liebele lánya című verseskötetről. Fotó: Vizi Viktória
Személyes és történelmi emlékezés
A kötet megszületésében meghatározó szerepet játszott a Holokauszt 80. évfordulója. Gonda Júlia a művet az áldozatok emlékére szerette volna összeállítani, különösen édesapjára emlékezve. Az eseményen Bene Zoltán József Attila-díjas író beszélgetett a szerzővel, aki lapunknak kiemelte: a könyv túlmutat a hagyományos lírán. Bár versekből áll, felépítése és tartalma miatt akár vallomásos regényként vagy önéletrajzként is értelmezhető. A mű egy hosszú, sokszor nehéz életutat rajzol fel, amelyben megjelennek identitáskérdések, családi kapcsolatok, az anyaság, valamint az időskor tapasztalatai is.
A megélt bölcsesség ereje
A kötet egyik legfontosabb sajátossága a benne rejlő, megélt tapasztalatból fakadó bölcsesség. Nem tanítani akar, hanem gondolkodásra ösztönöz. Az olvasó nem kész válaszokat kap, hanem saját felismerésekhez jut el, miközben végigkíséri a szerző életútját.
