A nemzetközi nőnap a női egyenjogúság és a nők emberi jogainak napja. Szocialista szervezetek kezdeményezésére hozták létre az első világháború előtti időszakban. Olyan témákra helyezi a hangsúlyt, mint a nemek közötti egyenlőség, a szabadságjogok, valamint a nők elleni erőszak és visszaélés.
A legkorábbi nőnap az Amerikai Szocialista Párt által New Yorkban, 1909. február 28-án szervezett nők napja volt. Az 1917-es orosz forradalom után a bolsevikok március 8-án kezdték megünnepelni és Lenin 1922-ben a nők az orosz forradalomban betöltött szerepe tiszteletére is ezt a napot nyilvánította nőnappá. A szovjet uralmat követően a keleti blokk országaiban és Magyarországon (1948 óta) ezen dátumon tartják. Az ünnep az ENSZ 1977-ben történt javaslatát követően vált globális ünneppé, amikor felkérte a bolygó összes országát, hogy ünnepeljék meg a nők jogainak védelmét.
Feminista munkásmozgalomból nőtte ki magát
Eredetileg munkásmozgalmi és feminista eredetű, harcos, a nők egyenjogúságával és szabad munkavállalásával kapcsolatos demonstratív nap volt: 1857-ben New Yorkban negyvenezer textil- és konfekcióipari munkásnő lépett sztrájkba a béregyenlőségért és a munkaidő csökkentésért. Manapság a különféle civil szervezetek ezen a napon világszerte, a nők elleni erőszak, a nőket érő családon belüli erőszak, a munkahelyi szexuális zaklatás, a prostitúció és az egyéb, a nők ellen elkövetett erőszak formái elleni tiltakozásuknak is hangot adnak.
1910-ben határoztak hivatalosan arról, hogy legyen nőnap
1910. február 28-án a The New York Times megjelentet egy cikket „A szocialisták ünneplik a nőnapot” címmel, amely arról számolt be, hogy országszerte szocialista gyűlések zajlottak a nők választójogáért. A II. Internacionálé VIII. kongresszusán 1910. augusztus 28. és szeptember 3. között határoztak arról, hogy a nők választójogának kivívása érdekében nemzetközileg is nőnapot tartanak. A határozatot a kongresszus elfogadta, de a megemlékezés pontos dátumáról nem született döntés. 1911. március 19-én Ausztriában, Dániában, Németországban és Svájcban tartották meg a világon először a nemzetközi nőnapot. 1911 és 1915 között továbbra is több országban megünnepelték a „nemzetközi nőnapokat” vagy a „dolgozó nők napját”, nevezetesen Németországban, Ausztriában, Franciaországban és Oroszországban.
Később vált hivatalossá a dátum
1917. március 8-án (a juliánus naptár szerint február 23-án, azaz: február utolsó vasárnapján) Oroszországban nők tüntettek kenyérért és békéért. Négy nappal később – nem közvetlenül ennek a tüntetésnek a hatására – II. Miklós cár lemondott, s polgári kormány alakult, mely szavazójogot biztosított a nőknek. A bolsevikok az orosz forradalom első napjának jelölték meg, így véglegessé vált a nőnap dátuma is. A Nemzetközi Nőnap dátumát 1921-ben a Kommunista Nők II. Nemzetközi Konferenciáján március 8-ra tűzték ki. Szovjet-Oroszország volt az első ország, amely 1921-ben hivatalossá tette. A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének 1965. május 8-i rendelete értelmében a nemzetközi nőnap nemcsak ünnep, hanem munkaszüneti nap is lett.
Eközben Magyarországon…
Magyarországon hagyományosan március 25-én, Gyümölcsoltó Boldogasszony napján tartották meg a keresztény nőnapot, megemlékezve Jézus fogantatásáról és születésének híréről. Ez egyben az anyaság napja is volt ezért. A nemzetközi nőnapi felhíváshoz először 1913-ban csatlakoztak magyarok, amikor az Országos Nőszervező Bizottság röplapokat osztott. A következő évben, 1914-ben már országszerte rendezvényeket szerveztek. A Rákosi-korszakban a nőnap ünneplése kötelezővé vált, és az eredetileg különböző időpontokban rendezett nőnapot 1948-tól szovjet mintára március 8-án tartották meg.
