Négy éve indult meg Oroszország teljeskörű inváziója Ukrajna ellen. Egy olyan fegyveres konfliktus zajlik azóta is a szomszédunkban, amire a második világháború vége óta nem volt példa Európában. A Makó Korzó vendége Kiss Gábor Ferenc hadtörténész, a Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kar docense.
Az ukrajnai konfliktus leginkább az első és a második világháborúra hasonlít. Ezek egyik legfontosabb tanulsága, hogy a háborúban az jut előrébb, aki fejlődni tud – hangsúlyozta a Makó Korzóban Kiss Gábor Ferenc hadtörténész.
Tanulás és alkalmazkodóképesség
A szegedi egyetem docense a szomszédunkban zajló légi harcra utalt, ahol az ember vezette repülőgépektől gyorsan eljutottunk a távirányítású, vagy autonóm módon működő drónokig. A hadtörténész hozzátette, minden háború folyamatos tanulás, az első és a második világháborúban is a sikeres hadseregek folyamatosan tanultak.
A Makó Korzó vendége: Kiss Gábor Ferenc, a Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kar docense. fotó: Miklós András
„Nincs az a háború, ami technológiai vagy taktikai szempontból pontosan úgy fejeződik be, mint ahogy elkezdődött. Az első világháború is ezt mutatta, a második világháború is ezt mutatta. Kérdés a szemben álló felek alkalmazkodóképessége, azaz hogyan tudják ezeket az új helyzeteket megoldani. Ebben benne van az egyén, a katona alkalmazkodóképessége, egészen a legfelsőbb hadvezetés alkalmazkodóképességéig, és ami legalább ennyire fontos, a hadsereg kreativitása” – hangsúlyozta a hadtörténész.
Hibrid háború
Az ukrajnai konfliktus egy olyan hibrid háború, ami nemcsak a harctereken folyik, hanem a gazdasági, politikai szférában, a kommunikáció területén, valamint a kibertérben – sorolta a Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kar docens. Kiss Gábor Ferenc arról is beszélt, hogy látszólag nagyon sok hír, információ olvasható az ukrajnai háborúról, de ezekből nagyon nehéz kihámozni a lényeget.
„Elemzőként nagyon nehéz dolog bármiféle biztosat állítani úgy, hogy a hivatalos adatok egyértelműen kozmetikázottak, hiszen ezek eleve katonai titkot képeznek. Ez nem egyik vagy a másik félre jellemző dolog, hogy ha demokrácia, akkor az nem kozmetikáz, a diktatúra meg kozmetikáz. Egyszerűen egy háborúban, a háborúról kikerült adatok minden esetben kozmetikázottak, és a háború céljához és a hadsereg érdekeinek megfelelően vannak kozmetikázva” – tette hozzá a kutató.
Kiss Gábor Ferenc az adásban beszélt azokról a prekoncepciókról, előítéletekről is, amelyek tévútra vezetnek, hangsúlyozva, hogy egy háborút nem ideológiai szemüvegen keresztül, hanem realistaként kell szemlélni és vizsgálni.
A hadtörténésszel készült beszélgetést a Makói Városi Televízióban:
február 17-én, kedden, 18.45-től;
február 21-én, szombaton, 19.20-tól láthatják.
A Makó Korzót televíziónk közösségi oldalain, vagy youtube- és Facebook-csatornáján is megtekinthetik. Tartsanak velünk!
