A szakképzésben 2020 óta az idén januári az ötödik béremelés, ezzel a 2020-ashoz viszonyítva két és félszeresére emelkedett átlagosan az oktatók bére – mondta a kultúráért és innovációért felelős miniszter hétfő reggel az M1 aktuális csatorna műsorában azzal kapcsolatban, hogy januárban újabb 10 százalékkal nőtt a szakképzési oktatók bére.
Hankó Balázs közlése szerint 24 ezer oktató érintett – írta az MTI.
A kezdő oktatói bér jelenleg mintegy bruttó 775 ezer forint, a legtöbben bruttó 890 ezer forintot keresnek, míg a régebb óta tanítók fizetése a bruttó 1 millió forintot is eléri. A miniszter a fizetések emelését jelentős előrelépésnek és tudatos döntésnek nevezte, majd megjegyezte: a szakképzés hivatást ad a fiataloknak.
Kiemelte, a magyar szakképzés jó, hiszen a Magyarországot képviselők az Európai Unióban (EU) rendezett szakképzési versenyeken és a világon a munkaerőpiaci megfelelés szempontjából is bronzérmesek. Hozzátette, a kedvező adózási környezet mellett részben a szakképzett magyar munkaerőnek köszönhető az is, hogy meghatározó vállalatok érkeznek Magyarországra.
Szerinte az a modell, amely egy bő évtizeddel ezelőtt Németországot és a német szakképzést jellemezte, ma Magyarországon figyelhető meg. Ennek elemei a gyakorlatorientált duális képzés, az infrastrukturális fejlesztések erősödése, az oktatói bérek alakulása, valamint a szakképzésben tanuló fiatalok számára biztosított ösztöndíjrendszer – jegyezte meg.
Hankó Balázs a kulturális ágazatban bejelentett 15 százalékos béremelés kapcsán elmondta, az intézkedés összességében 41 ezer dolgozót érint. Hozzátette, a területen az idei mellett 2022-ben is volt egy 20 százalékos béremelés, s ez azt mutatja, hogy „a magyar kultúra finanszírozása kiemelkedő”.
Hangsúlyozta, Magyarország az EU-s átlag dupláját fordítja a kultúra finanszírozására és rengeteg projektet valósít meg, köztük a Csoóri Sándor- vagy a Déryné-programmal. A magyar kormány vidéken is biztosítani fogja a színjátszás és a kultúra elérhetőségét, és elkötelezett ebben a témában „határon átívelő módon is” – mondta.
Ismertette: a bérfejlesztés mellett az elmúlt tíz évben 650 milliárd forintnyi kulturális fejlesztés valósult meg szerte a Kárpát-medencében. Hozzátette, a kultúra mindenkinek jó pályát jelent, és „a kultúra az, amely bennünket nemzetté tesz és összekapcsol”.
A miniszter a családtámogatások kapcsán elmondta, hogy a magyar kormány az elmúlt tíz évben 4400 milliárd forint adókedvezményt biztosított a családoknak, és ugyanerre a célra a következő négy évben fog 4000 milliárd forintot elkülöníteni. Hozzátette, az országvezetés egymillió család esetében duplázta meg a családi adókedvezményt, emellett félmillió édesanya lett szja-mentes.
Rámutatott: a 30 év alatti édesanyák a családi adókedvezménnyel együtt éves szinten átlagosan 1,5 millió forinttal, míg a kétgyermekes 40 év alatti anyák 2,2 millió forinttal tudnak előre lépni. Ez az összeg a háromgyermekes édesanyáknál már 3,7 millió forintot jelent, ezért fontos, hogy a kormány megőrzi a családi adókedvezményt és a családtámogatást.
Hangsúlyozta, az Ukrajna működésére és a háború finanszírozására szánt összeg a magyar családokra lebontva családonként 1,4 millió forintos terhet jelentene. Kiemelte, a kormány számára a társadalom és a jövő szempontjából a családok a legfontosabbak, a családtámogatások pedig erősítik őket és anyagi biztonságot adnak – olvasható az MTI összefoglalójában.
Hankó Balázs a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában arról is beszélt, hogy „a brüsszeli kotta másról sem szól, mint megszorításokról azért, hogy Ukrajnát támogatni lehessen”. Hozzátette, „azok a szakértők, akik újra felfedezésre kerültek a Tisza által, családi támogatásokat akarnak elvonni, adót akarnak emelni”, és ezt látni lehetett már a régebbi javaslatokból is.
