Ha érdekli Makó múltja, vagy családtagjai Kiszomboron, Maroslelén, Csanádpalotán, esetleg a járás más településein éltek, akkor egy minden eddiginél részletesebb, interneten is elérhető adatbázisban tájékozódhat sorsukról. A Hadtörténeti Intézet és Múzeum és a Magyar Nemzeti Levéltár elsőként és minden eddiginél részletesebben tárja fel azokat a levéltári forrásokat, amelyek a második világháború idején, 1944/1945 sorsfordító napjaiban hazánk területén zajlott hadműveletek idején keletkeztek.
Makót 1944 szeptemberében érte el a front: a várost védő magyar csapatok 15 napon keresztül próbálták megállítani az előrenyomuló szovjet lövészezredet. A második háborúban 549 makói hunyt el, akiknek a halotti anyakönyve ugyancsak elérhető az adatbázis segítségével. Természetesen, nemcsak Makó, hanem a járás valamennyi településére rá lehet keresni. Például Maroslelén egy napig tartottak a harcok, és a háborúban 12 fő hunyt el, míg Csanádpalotát 21-25 páncélossal támadta a szovjet sereg két napon keresztül, és a város 41 lakosa vesztette életét a második világháború alatt.
Harcok Makón. Forrás: Magyarország katonai birtokba vétele, mo44-45.mnl.gov.hu adatb
Az Ön települése is szerepel az adatbázisban
A HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum (HM HIM) és a Magyar Nemzeti Levéltár (MNL) projektje több szempontból is különleges. A projekt elsőként tárja fel a teljesség igényével, és egyesíti egyetlen átfogó internetes adatbázisban a levéltárakban őrzött forrásokat a második világháború idején hazánk területén zajlott hadműveletekről. Ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy a harcok 80. évfordulóján, Magyarország mind a 3155 településének lakosai egyetlen egy, interneten elérhető adatbázisban tájékozódhatnak felmenőik, családtagjaik, rokonaik háborús szerepvállalásáról. Csaknem 117 ezer család leszármazottai előtt nyílik lehetőség, hogy otthonról böngésszék például a halotti anyakönyvi kivonatokat.
Nemzetközileg is egyedülálló vállalkozás
Az adatbázist bemutató rendezvényen elhangzott, hogy másfél éves kitartó munka során közel 150 levéltáros dolgozott a projekten, minden vármegyét érintően. Több mint 10 ezer oldalt helyeztek el az adatbázisban.
„Két éve még nem tudtuk pontosan, hogy 3100 körüli település mikor szabadult fel, hogy mikor történt a katonai birtokbavétel. Például Kesztölc 7-szer cserélt gazdát az oroszok és a németek között, a Bakony tavaszi hadi eseményei kapcsán. Ezeken a településeken nem tudtuk még csak a dátumot sem, nemhogy azt, hogy mennyi áldozatot hagytak maguk mögött az események” – mondta beszédében Szabó Csaba, az MNL főigazgatója a honvedelem.hu tudósítása szerint.
Az adatbázis az mo44-45.mnl.gov.hu oldalon érhető el. Érdemes böngészni!
