Százmilliárd forintos segítséget ad a kormány a hazai éttermeknek – jelentette be Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter. Az 5+1 elemből álló akcióterv részeként adócsökkentésekkel, bérkedvezményekkel és kedvezményes hitelekkel javítanák a vendéglátóhelyek túlélési esélyeit.
A vendéglátás azt követően került a kormány fókuszába, hogy kiderült: hiába pörög a turizmus, az éttermek egyre nehezebben tudnak fennmaradni a jelenlegi gazdasági környezetben. Összesen százmilliárd forintos programmal készül a kormány, kifejezetten a hazai éttermek és vendéglátóhelyek megsegítésére.
Megemelkedett költségek
A turisztikai ágazaton belül nagyjából 9600 olyan egység működik, amely szigorúan az éttermek kategóriájába tartozik – ebbe nem számítanak bele sem a cukrászdák, sem a kávézók. Nagy Márton szerint ezeknél az egységeknél hiába teljesít jól összességében a turizmus, a mindennapi megélhetés nehézkesen jön össze. A miniszter úgy fogalmazott, hogy a jelenlegi gazdasági és makrogazdasági környezetben „nehezen jött ki a matek” amiatt, hogy az éttermeknél jelentősen emelkedtek a költségek.
5+1 pontos akcióterv
Erre válaszul hozták létre az 5+1 pontos akciótervet, amely az alábbiakból áll:
1. Reprezentációs adó részleges kivezetése. Az éttermi fogyasztáshoz köthető reprezentációs adót árbevétel-arányosan, 1 százalékig, de legfeljebb évi 100 millió forintig kivezetik. Tehát, ha egy vállalat étteremben költ, változik a reprezentáció adója. A költségvetési hatás a bevezetés évében 30–40 milliárd forint, hosszabb távon évente 20–25 milliárd forint lehet. Az intézkedést visszamenőleg, 2026. január 1-jétől már alkalmazhatják a cégek.
2. Turizmusfejlesztési hozzájárulás csökkentése. Az éttermek vendéglátáshoz kapcsolódó szolgáltatásainál a hozzájárulás mértéke 4 százalékról 2 százalékra csökken. Az új szabály 2026. február 1-jén lép életbe, a költségvetési hatás 30–35 milliárd forint.
3. A felszolgálási díj adózási kiterjesztése. A szervizdíj jelenleg legfeljebb 15 százalék lehet, és ha bérre fordítják, kedvezményes adózás alá esik. Most ez a logika kiterjed, az éttermek árbevételük 20 százalékát fordíthatják bérkifizetésre ugyanilyen adókedvezménnyel. A minimálbér és a garantált bérminimum feletti részre nem kell SZJA-t és szochót fizetni, ha azt bérre költik. Az intézkedés költségvetési hatása 35–55 milliárd forint, és februártól lehet először alkalmazni.
4. Kedvezményes hitel a Kisfaludy-programon keresztül. Az éttermek kedvezményes forgóeszközhitelhez jutnak a Kisfaludy Turisztikai Hitelközponttól. Teljesen új konstrukció indul: 10 millió forintig vehetnek fel hitelt, amelynek egy része – meghatározott feltételek teljesítése esetén – vissza nem térítendővé válhat.
5. Vendéglátó Kisokos. A kormány egy gyakorlati útmutatót is készít a szektornak, amely az adminisztrációtól a mindennapi működésig segíti az éttermeket eligazodni a szabályok között.
+1: papírmentesítés. A csomag utolsó eleme a vendéglátó szektor papírmentessé tétele, az adminisztratív terhek további csökkentése érdekében. 2027-re papírmentessé szeretnék tenni a szektort.
Nagy Márton hozzátetette: ha az éttermek mozgástere nő, több forgalom jelenik meg a rendszerben, ami végül részben vagy akár nagyrészt visszahozhatja a költségvetési kiesést.
