Magyarország kormánya jelentős lépéseket tett és tesz annak érdekében, hogy hazánk egyre közelebb kerüljön az energiaszuverenitáshoz. Azaz, minél kevésbé legyünk kiszolgáltatottak a külföldről származó energiaforrásoknak – olvasható a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb elemzésében.
A fosszilis energiahordozók használata, az energiahordozók importja és az ebből fakadó ellátásbiztonsági kockázat energiagazdálkodásunk számára jelentős feladatokat határoz meg. Az ellátás biztonságossá tételéhez egyrészt elengedhetetlen a megújuló energiahordozók arányának – lokális adottságoknak megfelelő – növelése, másrészt az egyirányú függőség csökkentése, az importforrások diverzifikálása – számol be a KSH. Látványterv forrása: Paks II.
Energiahordozók importja
A KSH összegzése rámutat: hazánk energiaellátásának jelentős hányadát importból fedezi, így például a 2023. évi adatok alapján a bruttó belföldi felhasználás 62 százaléka származott behozatalból. Az ezredforduló óta Magyarország energiaimport-függősége jellemzően az uniós átlag fölötti, a 2019-es rekordértéknél 15 százalékponttal haladta meg a 2000. évit. Magyarország hagyományos energiahordozó-készleteinek (szén és szénhidrogének) kitermelése a gazdasági helyzet változásának hatására visszaesett.
A nukleáris energiáé lett a vezető szerep
A 2021. évi jelentős gázáremelkedést megelőző évtizedekben a kitermelés újraindítása viszont nem volt összeegyeztethető a fenntarthatósági és klímacélokkal. A belföldi energiatermelés összetételét tekintve 39 százalékkal a nukleáris energiáé a vezető szerep, aránya viszonylag állandó. A megújuló és a hulladékból termelt energia részesedése 33 százalék, ez hőértékben kifejezve több mint négyszeresére bővült 2000 óta. Utóbbi főként a biomassza egyre növekvő hasznosításából ered, amely számos hőerőműben a szén helyébe lépett tüzelőanyagként. A biomassza hasznosítása azonban csak akkor járul hozzá a fenntarthatóság előmozdításához, ha a termelése is fenntartható módon történik, például kifejezetten energetikai célra nemesített növényfajták és telepített ültetvények hasznosításával, nem pedig természetes erdőterületek megújítás nélküli tarvágásával.
Az elektromos áram
Az elektromos áram tekintetében vagyunk a legközelebb a teljes energiaszuverenitáshoz. Erre az atomenergia-kapacitások bővítésén túlmenően alapot ad az a 316 ezer naperőmű, amelynek nagy része háztartási kiserőmű és beépített teljesítményük már meghaladja a 8200 megawattot. Összehasonlításképpen: 2010-ben háromszáz naperőmű üzemelt Magyarországon mindösszesen 1,4 megawatt kapacitással. A naperőműveink tavaly a megtermelt áram 25 százalékát adták, ez világelsőnek számító részesedés.
