Egy amerikai kutatóintézet szerint 2025 volt a harmadik legmelegebb év a Földön 1850 óta. Ezt az évet csak 2024 és 2023 múlta felül. Mi történik velünk? Hogyan alakul a Föld éghajlata? Erről kérdeztük a Makó Korzóban Gál Tamást, a Szegedi Tudományegyetem Légkör- és Téradattudomány Tanszék tanszékvezetőjét.
![]()
Három egymást követő év – azaz 2023, 2024 és 2025 – volt a legmelegebb esztendő a Földön 1850 óta – derült ki abból a kaliforniai kutatásból, ami csaknem 60 ezer meteorológiai állomás mérési adatait ötvözi.
„Most már három év adatai alapján megjelennek az első trendanalízisek. Az látszik, hogy egy trendfordulóba kezdünk belemenni. Magyarán, az eddigi melegedési sebesség, az most úgy tűnik, hogy gyorsul. Volt egy ugrás, és sokkal gyorsabban melegszik a Föld” – mondta Gál Tamás, a Szegedi Tudományegyetem professzora.

Milyen következményekkel jár a Dél-Alföldön az éghajlatváltozás? Erről beszélt a Makó Korzóban Gál Tamás, a Szegedi Tudományegyetem professzora. Fotó: Jeszenszky Zoltán
Másfél fok
Ha a globális átlaghőmérséklet emelkedése meghaladja a másfél fokot, akkor már lehetnek olyan változások, fordulópontok, ahol nem visszafordítható a folyamat – hangsúlyozta a Makó Korzóban a klímakutató. Hozzátette, valószínűleg az évtized végére el fogjuk érni a másfél fokos felmelegedést. A tanszékvezető műsorunkban arról is beszélt, hogy az éghajlatváltozás következményeit – például az aszályt – a makói gazdák már a bőrükön érzik.
„Júniusban – ami a legcsapadékosabb hónapunk –, 0,4 milliméter volt a havi csapadékmennyiség Szegeden, ugye, 70 milliméter szokott lenni, azért nem véletlen, hogy ilyen súlyos aszály volt tavaly” – fűzte hozzá a tanszékvezető.
Narancsligetek Makón?
Az előrejelzések azt mutatják, hogy a nyári csapadék mennyisége tovább csökken majd és a téli csapadék fog növekedni, ami a gazdálkodás szempontjából ugyancsak rossz hír.
„Elképzelhetünk narancsültetvényeket, hiszen mediterrán-jellegű csapadékviszonyok és hőmérsékleti viszonyok lesznek, viszont a kontinensnek a belsejében vagyunk, és nem a tengerparton” – figyelmeztetett a kutató.
Gál Tamás hozzátette: nagyon sok mediterrán növény a magas légnedvesség-tartalomhoz van hozzászokva, miközben tavaly nyáron olyan súlyos légköri aszály volt a Dél-Alföldön, amiben már ezeknek a növényeknek sincs esélye a fejlődésre.
A Gál Tamással készült beszélgetésünket a Makói Városi Televízióban
január 27-én, kedden, 18.45-től;
január 31-én, szombaton, 19.25-től láthatják.
A Makó Korzó tévénk youtube-csatornáján, valamint a Facebook oldalán is megtekinthető.
