Karácsony másnapja, december 26-a a karácsonyi ünnepkör csendesebb, elmélyültebb napja. Az ajándékozás izgalma után ilyenkor már a pihenés, a családi együttlétek és a hagyományok kerülnek előtérbe. Bár sokan csak „a karácsony másnapjaként” emlegetik, ez a nap önálló jelentéssel bír mind vallási, mind néphagyományi szempontból.
Szent István vértanú ünnepe
December 26-a a keresztény naptárban Szent István első vértanú ünnepe. Ő volt az első, aki életét adta Krisztus hitéért, ezért az egyház a tanúságtétel és a hűség példájaként tekint rá. A templomokban ezen a napon is tartanak szentmiséket, istentiszteleteket, sok helyen külön megemlékezéssel és áldással.
Néphagyományok és szokások
A magyar néphagyományban karácsony másnapja számos érdekes szokáshoz kötődik. Régen ezen a napon indultak el a regölők, akik énekkel, jókívánságokkal járták a házakat, bőséget és termékenységet kívánva az ott élőknek. Egyes vidékeken az „istvánozás” volt szokásban: a fiúk köszöntötték az István nevű férfiakat, akik borral, kaláccsal vagy apró ajándékkal kínálták meg őket.
A népi hitvilág szerint december 26-a alkalmas nap volt a következő évre vonatkozó jóslásokra is, különösen az időjárással és a terméssel kapcsolatban. Úgy tartották, amilyen az idő karácsony másnapján, olyan lesz az év egy része is.
A családi együttlétek napja
Napjainkban karácsony másnapja elsősorban a nyugodt együttlétek ideje. Sok családban ilyenkor látogatják meg a rokonokat, barátokat, vagy éppen ekkor érkeznek a vendégek. Az ünnepi asztalról előkerülnek a karácsonyról megmaradt finomságok, a beszélgetések hosszabbra nyúlnak, és már nincs jelen az ünnep előtti rohanás.
