Nyakunkon a 2026-os év, a babonák, népi hiedelmek pedig az esztendők alatt egyre inkább mókás régi csacskaságokká avultak. Ennek ellenére mégis érdemes tudni, miben hittek nagyszüleink.
Hazánkban Szilveszter napja egyet jelent a mulatságokkal, bulikkal, ahol zenével, tánccal, ünnepléssel búcsúztatjuk az óévet. Ennek már évszázados hagyománya van Magyarországon, már eleink is gyakran zajt csaptak az év utolsó napján éjfél táján: kolompokkal, ostorral hangoskodtak ilyenkor.
Szilveszter napján felgyújtották az óévet
Ma már leginkább farsangkor égetnek el egy-egy telet jelképező bábut hagyományőrző csoportok, régen azonban ez szilveszterkor is szokás volt. Bizonyos helyeken pedig egy legényt öregembernek öltöztettek és úgy üldözték ki a faluból, ezzel jelképezve a múló esztendőt.
Az vagy, amit megeszel
A ma már közhelyes mondást annak idején szigorúan betartották, és eleink figyeltek arra, mit ettek. Szilveszter és Újév napján szokás volt lencsét enni, hiszen apró szemei miatt a bőséges pénzt jelképezte. Ugyanekkor a halat kerülték, mivel úgy tartották: elúszik vele a szerencse.
A lencse tipikus szilveszteri étel. Fotó: Wikimedia Commons
Hogy ezekből a babonákból, hiedelmekből mi igaz, persze nem tudni. Mindenesetre érdemes lehet hallgatni a régi öregek tapasztalataira…
Nyitókép: pexels.com