Magyarországon a megvásárolt élelmiszerek több mint egynegyede végzi a szemétben – derült az elmúlt években készült, 2024-2025-ben is hivatkozott hazai és európai felmérésekből. A kidobott élelmiszerek jelentős része nem romlott alapanyag, hanem kész vagy félig elkészített étel, amely végül felhasználatlan marad. Ez a pazarlás nemcsak környezeti, hanem komoly anyagi probléma is: megfelelő tárolással és tudatosabb felhasználással egy átlagos család akár évi 500–600 ezer forintot is megspórolhatna, különösen a hűtést igénylő élelmiszerek esetében.
Mit dobunk ki a leggyakrabban?
A statisztikák szerint a legtöbb élelmiszer az alábbi kategóriákból kerül a kukába:
fűszernövények – 38%
szószok, öntetek – 38%
készételek – 37%
szárazáruk – 32%
édességek – 30%
zöldségek – 30%
kenyér – 29%
gyümölcsök – 28%
tejtermékek – 27%
hús – 26%
A lista élén szereplő termékek közös jellemzője, hogy sokszor túl nagy mennyiségben vásárolják meg őket, vagy nem megfelelően tárolják, így idő előtt megromlanak.
Karácsony: több étel, nagyobb kockázat
Az ünnepek közeledtével – különösen karácsony előtt – a pazarlás mértéke tovább nőhet. Ilyenkor sok háztartásban a megszokottnál jóval több étel készül, gyakran egyszerre több fogás, nagyobb adagokban. A vendéglátás és a „jobb, ha több van” szemlélet miatt sok készétel végül érintetlen marad, majd napokkal később a kukában végzi. Érdemes előre átgondolni az ünnepi menüt, a létszámhoz igazítani az adagokat, valamint időben lefagyasztani vagy újrahasznosítani a maradékokat. Ezekkel az egyszerű lépésekkel jelentősen csökkenthető az ünnepi pazarlás.
Európai kitekintés
Egy európai felmérés szerint az élelmiszer-pazarlás mértéke szoros összefüggést mutat az életszínvonallal. A rangsor élén Svájc áll, őt Norvégia, majd Olaszország és Franciaország követi. A kutatások arra világítanak rá, hogy minél tehetősebb egy társadalom, annál nagyobb mértékű a pazarlás.
Mi lehet a megoldás?
A pazarlás csökkentésében kiemelt szerepük van az élelmiszerbankoknak, amelyek a még fogyasztható, de kereskedelmi forgalomból kikerülő élelmiszereket juttatják el a rászorulókhoz. Ezek a szervezetek egyszerre segítenek a szociális problémák enyhítésében és a hulladék csökkentésében.
Jó példa erre Ferencszállás, ahol az Élelmiszerbankkal együttműködve 134 kilogramm élelmiszert osztottak ki a településen rászoruló családok számára. Az ilyen akciók azt mutatják, hogy a feleslegből valódi segítség lehet.
Nem maradt éhes száj Ferencszálláson. Forrás: Jani János Facebook oldala.
Tudatosság a mindennapokban
A megoldás kulcsa lehet a tudatos vásárlás, a megfelelő tárolás és az adagok átgondolása. Bevásárlólista készítése, a hűtő rendszeres átnézése, valamint a maradékok kreatív felhasználása mind hozzájárulhat ahhoz, hogy az év bármely időszakában is kevesebb étel végezze a kukában.
