József Attila a XX. század magyar költészetének az egyik legkiemelkedőbb alkotója. Bár nagyon rövid ideig, összesen 32 évig élt, egy teljes életművet hagyott hátra. A költészetét tulajdonképpen a fájdalom motiválta, de talán ez tette őt ilyen naggyá. Három évet töltött Makón, de ez a néhány esztendő meghatározta az életét és a művészetét, hiszen itt vált költővé. Itt jelent meg első verseskötete, A szépség koldusa. Szikszai Zsuzsannával, a József Attila Városi Könyvtár és Múzeum igazgatójával beszélgettünk róla.
Makónak büszkének kell lennie József Attila hagyatékára
József Attila gyermekkora igen szomorú történet, hiszen hamar árvává vált. Már a makói éveiben is ráhasalt a sínekre, ami tulajdonképpen megelőlegezte a később történteket, vagyis a tragikus halálát. De előtte, rövidke 32 éve alatt olyan költeményeket írt, amelyeket a világirodalom remekművei közé lehet sorolni – hangsúlyozta Szikszai Zsuzsanna. A József Attila Városi Könyvtár és Múzeum igazgatója hozzátette: nem csak Magyarországnak, hanem Makónak is sokkal erőteljesebben fel kellene őt vállalnia.
A makói polgárok karolták fel a kis Attilát
Az akkori polgári kör beállt József Attila mellé. Ők meglátták benne az adottságot, a géniuszi talentumot és nem hagyták, hogy elkallódjon. Meleg otthont, ételt és családi hátteret nyújtottak neki.
„Büszkének kell legyünk 100 év múltán is az akkor élt makóiakra, hogy volt érzékenységük, nyitottságuk erre a fiatalemberre, a költészetre, a művészetekre. Igazából én azt gondolom, hogy abban a nagy krízisben, amit ott megélt az egész magyar társadalom, az első világháború, a Trianon tragédiája… Mihez is forduljon az ember, ha nem a művészetek erejéhez, nem a múzsákhoz, legyen az képzőművészet, irodalom vagy bármi más”
– hangsúlyozta a könyvtár- és múzeumigazgató.
A makói évek kezdete
József Attila 1920. október 1-jén, 15 évesen, betegen, fáradtan érkezett Makóra. Makai Ödön gyámja ismerte a makói gimnáziumot és annak színvonalát, jóhírét. Úgy gondolta, hogy a kis Attilának jó helye lesz ott, ezért küldte oda. Különbözeti vizsgát kellett tennie, hiszen az elemiben nem tanult latinul, de a polgáriban már kellett. Bekerült a Demkébe. A gimnáziumi évei alatt Gebe Mihály, az akkori igazgató nagyon fontos szerepet töltött be az életében. Hiszen ő egy humánus gondolkodású tanárember volt öt gyermekkel, tehát tudta, mit jelent a család egysége, így befogadta Attilát. Mellette Galamb Ödön is a szárnyai alá vette a fiút. Eperjesi Kálmán lett az osztályfőnöke, aki pedig felismerte benne a tehetséget.
Az egykori makói gimnázium, ami ma már József ATtila nevét viseli. Forrás: Wikipédia
A koravén fiú
Attila már diákkorában is inkább a felnőttek társaságát kereste. Több, egykori osztálytársa visszaemlékezéséből lehet tudni, hogy szünetekben is mindig a tanárokkal beszélgetett. Mondhatni, egy koravén fiatalember volt. Attila verseket írt, a pedagógusok pedig felfigyeltek rá és biztatták arra, hogy felolvassa költeményeit az Eötvös Önképzőkörben.
„Én azt gondolom, hogy ez is egy nagyon szép példája annak, hogy régen is odafigyeltek, hogy a 42 gyerekből azért mindegyikről tudták, hogy ki a jó matekos, ki a jó fizikás, a gyorsíró, stb. És ki az, akinek írói vagy költői vénája van. És hát ebben az időszakban ismerteti meg Galamb Ödön Espersit János baráti körével József Attilát, ami a következő lépés, hogy őt továbbgörgessük a költészet felé, mert hogyha ez az egy lépés kimarad, akkor lehet, hogy Attilából nem lesz soha költő”
– jegyezte meg Szikszai Zsuzsanna.
Juhász Gyula szerepe a költővé válásában
Amíg József Attila Makón tartózkodott, Juhász Gyula is ide érkezett, mert Návay Lajos idehozta őt. Juhász megismerkedett Espersitékkel, heteket töltött náluk. Szikszai Zsuzsanna kifejtette:
„Itt van a mester és Attila abban a házban él, ahova Juhász Gyula jár. Tehát ez micsoda kapocs, micsoda szép elrendezése a sorsnak, de hát nagyon szépen kisimultak így a dolgok. Találkozik a mesterrel ’22 tavaszán, és addig-addig, hogy fél év múlva megvan A szépség koldusa. Tehát Juhász Gyula, a mester, a befutott költő fél év után azt mondja ennek a fiatalembernek, hogy jó, akkor megírom az előszót A szépség koldusához”
Ami pedig így szól: „Emberek, magyarok, íme a költő!” Azaz tulajdonképpen Juhász Gyula vezette be őt a költészetbe, segítette, támogatta. Emellett bemutatta a szegedi költőknek, ezáltal antológiában is megjelent írása, valamint egy-két verse a Nyugatban is. Hiába csapták ki később a szegedi egyetemről Attilát, ő már a költészetből meg tudott élni.
József Attila első verseskötete, A szépség koldusa. Forrás: antikvarium.hu
Három tartalmas év és az emlékezet feldolgozása
1923 májusáig élt József Attila Makón életvitelszerűen, azonban levelezéseiből kivehető, hogy otthonaként tekintett később is a városra, ahová talán élete végéig visszavágyódott. Szikszai Zsuzsanna hangsúlyozta: már az ’50-es években elkezdődött József Attila emlékének felkutatása és őrzése a városban Dr. Péter László irányításával. Hozzá csatlakoztak az akkor még élő kortársak, egykori mecénások, volt osztálytársak, illetve családtagok. Akkor vette kezdetét a kultuszépítés, ami még a mai napig tart.
„Ezen kell dolgozni, hogy az ő fényét ragyogtassuk, mert én azt gondolom, hogy nagy tisztesség az egy városnak, hogyha József Attilát ki tudja tűzni a város kapujára, vagy a nagyjai közé tudja sorolni. Nem minden városnak van ilyen lehetősége”
– emelte ki Szikszai Zsuzsanna.
