Havonta egyszer gyűlnek össze a makói FÉG, vagyis a fegyver- és gázkészülékgyár egykori munkavállalói, hogy jó hangulatban, közösen töltsenek el egy délután. A szerdai találkozó az advent jegyében közös vacsorával kezdődött, a rendezvényre vendégként Farkas Éva Erzsébet polgármester, valamint Kovács Sándor képviselő, idősügyi tanácsnok is ellátogatott.
A fegyver- és gázkészülékgyár Makó egyik legnagyobb üzeme volt, fénykorában 1200-an is dolgoztak falai között – mesélte a Mindig Makónak Szentpéteri Sámuel, aki 23 évig volt a cég munkavállalója. Eredeti szakmája szerint esztergályos volt, de a FÉG-ben optikai alapköszörűsként dolgozott. Azt is mondta, nagyon szerette a munkahelyét, ahol bár nagy fegyelem volt – végül is egy fegyvergyárról beszélünk -, de kiváló munkatársak vették körül, akikkel szabadidejükben rendszeresen sportoltak, Szentpéteri Sámuel leginkább sakkozni szeretett. Arról viszont még most sem beszélhet, hogy egykor milyen fegyvereket gyártottak az üzemben, mert valamennyi munkással évtizedekre szóló, titoktartási szerződést írattak alá. Egy anekdotát azért elmesélt, hiszen arról szinte az egész város tudott, hogy a FÉG-ben légpuskák is készülnek.
Összetartó közösség. Fotó: Jeszenszky Zoltán
„Volt egy apátfalvi férfi, vitte ki a kabátja alatt a fegyvert, és leesett a kulcsa. Ahogy hajolt érte, a cső meg kijött itt, a feje mellett – mutatta nevetve –, ugye, azonnal kirúgták, nagy fegyelem volt. A fegyvergyárban nem lehetett csak úgy az egyik műhelyből a másikba menni” – mondta lapunknak a 92 éves férfi, aki életkorából simán letagadhatna néhány évet, évtizedet.
Sztojkó Mihály klubvezető. Fotó: Jeszenszky Zoltán
Sztojkó Mihály klubvezető – ahogy fogalmazott – legénykorában, betanított munkásként kezdett dolgozni a FÉG-ben, majd pályát váltott, édesapja hivatását követve, hivatásos zenész lett. Elvégezte a Zeneművészeti Főiskolát és még egy szaktanári diplomát is szerzett, nyugdíjasként pedig a fél világot bejárta. A legtöbb makói nem is az üzemből, hanem például a Koronából ismeri, hiszen ötven évig vendéglátós volt.
Most, hogy elmúlt hetven éves, a FÉG Nyugdíjas Klub vezetője – ahogy mondta – „a többiekhez képest még gyerek, hiszen ő a legfiatalabb”.
A csoportnak ma már csak húsz tagja van, régebben többen voltak, de ahogy telik az idő, sajnos, sokan elhunytak. Havonta egyszer, minden hónap első szerdáján jönnek össze, ahogy most is tették, köszöntik a születés- és névnaposokat, és jókat beszélgetnek. Most ünnepi vacsora is volt, illetve érkezett két vendég: Farkas Éva Erzsébet, Makó polgármestere, valamint Kovács Sándor önkormányzati képviselő, idősügyi tanácsnok.
Farkas Éva Erzsébet, Makó polgármestere és Szentpéteri Sámuel, a FÉG egykori munkavállalója. Fotó: Jeszenszky Zoltán
„Azért is szeretek ilyenkor adventkor, az adventi időszakban minél több csoporthoz, közösséghez eljutni, mert tudunk egy kicsit beszélgetni és tudunk esetleg olyan ügyekről és közvetlenül beszélgetni, amik esetleg így évközben nem tudjuk megbeszélni, viszont nekünk döntéshozóknak, képviselő úrnak, képviselőknek, polgármesternek fontos, hogy lássuk, hogy ti hogy látjátok a várost” – mondta a kötetlen beszélgetésen Farkas Éva Erzsébet.
Kötetlen beszélgetéssel folytatódott a vacsora.
Makó polgármestere részletesen beszámolt a városban folyamatban lévő fejlesztésekről, beruházásokról – például arról, hogy a héten kezdődött meg a Kálvin téri és a Hold utcai óvodaépületek rekonstrukciója -, illetve beszélt az önkormányzat 2026-os terveiről is. A jó hangulatú találkozón végül a klub tagjai tehettek fel kérdéseket a városvezetőnek. Folytatás egy év múlva!
