November 1-jén a keresztény világ Mindenszentek napját ünnepli, amikor a szentekre, az üdvözült lelkekre és elhunyt szeretteinkre emlékezünk. A hagyományos gyertyagyújtás és temetőlátogatás mellett az utóbbi években az angolszász kultúrából átvett Halloween is egyre nagyobb figyelmet kap, bár a két esemény célja és üzenete egészen más.
Mindenszentek napja a 4. században alakult ki, és a katolikus egyház hivatalos ünnepeként a 9. századtól tartják november 1-jén. Ezen a napon azokra a szentekre és üdvözült lelkekre emlékezünk, akiket a naptár nem nevesít. Az ünnep lényege a hála, a csendes tisztelet és az elmélkedés: a templomokban szentmiséket tartanak, a családok pedig gyertyát gyújtanak az elhunytakért.
Halottak napja – az imádság ideje
Mindenszentek másnapján, november 2-án tartjuk Halottak napját, amikor különösen az elhunyt hozzátartozókért imádkozunk. Ekkor sokan kilátogatnak a temetőkbe, virágokkal és mécsesekkel díszítik szeretteik sírját.
Halloween és Mindenszentek – két világ találkozása
Az angolszász kultúrában a Mindenszentek előestéjén, október 31-én tartják a Halloweent. Eredetileg kelta gyökerű, az ősz végéhez és a szellemekhez kapcsolódó ünnep volt, mára azonban inkább vidám, jelmezes eseménnyé vált, főleg a gyerekek körében. Míg a Halloween a játékos ijesztgetésről és a szórakozásról szól, addig Mindenszentek napja a csendes megemlékezés, a lelki béke és a hála ünnepe.
Emlékezés Makón
Makón ezekben a napokban sokan látogatják meg a temetőket, gyertyát gyújtanak, virágot helyeznek el szeretteik sírján. A város temetőiben ilyenkor mindig rend és méltóság uralkodik, az emlékezés pedig összeköti a családokat és generációkat.
