1875. november 13-án, azaz pont ma 150 éve látta meg a napvilágot Klebelsberg Kuno. A thumburgi gróf a mai Románia területén fekvő Pécskán született, majd még kisgyerekként Székesfehérvárra került. A nagy jelentőségű kultúrpolitikusról Halmágyi Pál nyugalmazott múzeumigazgató, történész mesélt bővebben lapunknak.
Pécska ma Romániához tartozik, a trianoni békeszerződés szakította el ezt a területet Magyarországtól. Itt született 1875. november 13-án Klebelsberg Kuno. Az édesapja tiroli grófi családba született, amely címet 1702-ben kaptak meg. Hosszú generáción át az összes férfi katona volt ezen az ágon. Így Klebelsberg Kuno édesapja is katonatiszt volt, mégpedig huszárezredes. Ennek a 14. császári huszárezrednek egy századát Pécskán helyezték el abban az időben, a főtiszt pedig vitte magával frissen elvett feleségét, a kis Kuno édesanyját. A házasság után 3 évvel meg is született a későbbi vallás- és közoktatásügyi miniszter. Néhány évvel később, 1877-ben édesapját súlyos lovasbaleset érte és elhunyt, így az édesanya a kisfiúval Székesfehérvárra, az anyai nagyszülőkhöz költözött – vezette fel az államférfi történetét Halmágyi Pál, nyugalmazott múzeumigazgató, történész.
Kezdetek
Klebelsberg Kuno anyai ágon is magyar nemes volt, Mária Teréziától 1741-ben kapta az egyik dédapa a nemességet. A későbbi kultúrpolitikus Székesfehérváron nevelkedett, ott kezdte iskoláit és onnan indult a pályafutása. Később Budapesten folytatta tanulmányait, illetve egyetemi tanulmányokat végzett Berlinben és Párizsban. A születésétől fogva kitűnően beszélt németül, természetesen magyarul is, és még jó néhány világnyelvet anyanyelvi szinten elsajátított.
Neki köszönhető több magyar egyetem létrejötte is
Az egyetem elvégzése után közigazgatási pályára lépett, és mint minisztériumi segédfogalmazó kezdte a karrierjét. Az első világháború alatt már megbízták a hadirokkantak sorsának intézésével. Később államtitkári címet is viselt, de az igazi karrierje, az igazi kibontakozás a gyászos trianoni béke után következett el – jegyezte meg Halmágyi Pál. A Bethlen-kormány idején vallás- és közoktatásügyi miniszter lett. Majdnem 10 évig viselte ezt a tárcát és hihetetlen eredményeket ért el. A trianoni béke következtében a magyar egyetemeknek menekülni kellett, menekülni kellett Erdélyből, Csehszlovákiából, így a kolozsvári egyetemet Szegedre helyezte, a pozsonyit pedig Pécsre. Ott nem voltak épületek, így hatalmas munka kezdődött. Elkezdődött Szegeden az egyetemi klinikák, kollégiumok, különböző kísérleti intézetek, valamint a Fogadalmi templom építése. Klebelsberget később Szeged országgyűlési képviselőjévé is választották.
Egy időre megrekedtek a munkálatok
A szegedi Fogalmi templom építkezése már az első világháború előtt megindult, de az rövidesen megakadt. Érdekesség: ma is ott van egy kőszalagba belevésve az 1914-es dátum, jelezve, hogy addig jutottak az építkezéssel, mielőtt az abbamaradt volna. Végül az 1920-as években építették tovább. Ezt követően kialakult az a gyönyörű árkádsor, a Dóm tér, amibe aztán az egyetemi intézeteket helyezték el.
A makóiak is hálásak lehetnek neki
A másik óriási dolog, ami Klebelsbergnek köszönhető és a makóiakat érintette, az a tanyai iskoláztatás – hangsúlyozta nyugalmazott múzeumigazgató-történész. Hozzátette: akkor, amikor elkezdte az iskolaépítési programot, nagyon nagy volt az analfabetizmus Magyarországon. Akkor még sok tanya volt, rengeteg gyerek kint élt a tanyákon, alig volt iskola. Vagy ha volt, messze volt. Klebelsberg pedig elhatározta, hogy 5 km-es körzeten belül minden tanyai gyerek számára építtet iskolát. Az ő kultuszminisztersége idején épült például a Szignum is. Azonban nem csak iskolákat épített, hanem az épületben volt egy tanítói lakás is, amely igencsak komfortos volt, nem pedig száműzetésként élték meg az odaköltözést a pedagógusok.
Szignum Kéttannyelvű Egyházi Általános Iskola. Forrás: szignum.hu
Külföldi tanulmányokat is biztosított
A kulturális életnek a magasabb szintjét, ami az egyetem fölött van, azt pedig úgy támogatta, hogy a nagy európai országokban magyar kultúrintézeteket hozott létre Bécsben, Berlinben, Párizsban és Rómában. A legtehetségesebb egyetemistákat, képzőművészeket, kutató tudósokat évekre ösztöndíjjal kiküldte ezekbe a kutatóintézetekbe, hogy kapcsolatokat teremtsenek és kitűnő nyelvismeretre tegyenek szert. Nagyon sokat fejlődött általuk a tudomány, illetve a művészet. A Római Akadémiát, aki elvégezte, az jelentős művésszé vált – emelte ki Halmágyi Pál.
Emlékezete
Sajnos ez a hatalmas alkotóelme nagyon rövid ideig élt, hiszen 57 éves korában egy hirtelen betegségben elhunyt és nem tudta folytatni a munkásságát. Emlékét Szeged városa nagyon szépen őrzi. A szegedi dóm altemplomában temették el és ma is bárki egy virágot odatehet a sírjára. De őrzi emlékét Pécska is, a szülőhelye, az ottani római katolikus templom falán emléktábla található a nevével, illetve egy szép szobor is áll a templomkertben Klebelsberg Kunóról.