Dávid Katalin legendás művészettörténész, ikonológus, kutató 2023-ban hunyt el, százévesen. Ennek apropójából kiállítás készült az ő életművéből, amely a megnyitó után országjáró körútba kezdett. Hétfőn érkezett meg Makóra ez a tárlat, melyet dr. Zombori István nyugalmazott múzeumigazgató, történész nyitott meg.
Egy egész életművet mutat be a tárlat
Dr. Zombori István nyugalmazott múzeumigazgató, történész maga is részt vett a tárlat összeállításában, sőt, személyesen is ismerte Dávid Katalint. Lapunknak elmondta: sokkal több volt ő, mint egy tudós. A kiállításban pedig azt is igyekeztek bemutatni, hogy a magyar történelem hogyan alakult az élete folyamán, valamint, hogy voltak olyan emberek, akik mindig vállalták, hogy a lehetőségekhez képest, vagy néha azon túl is, akár az életük kockáztatásával segítettek embertársaiknak. Dávid Katalin is ilyen volt – hangsúlyozta a történész.
A többszörösen menekült család kapaszkodója a hit volt
Dávid Katalin Szegeden született, de tulajdonképpen többszörösen menekült volt a családja. Hiszen Szeged előtt Erdélyben éltek a szülei, viszont az ő felmenőik az 1600-as évek körül Örményországból, Törökországból menekültek oda. Erdélyből pedig Trianon miatt kellett távoznia a Dávid családnak. Dr. Zombori István elmondta: mindig is büszkén vállalták ezt az örmény múltat, ezzel együtt pedig a katolikus voltukat, Katalin életét végigkísérte a hit.
Hétfőn nyitották meg Makón a kiállítást.
Katalin: Dávid atya húga
A kiállítást megnyitó történész elmondta: Katalinék tízen voltak testvérek. A kutatónőnek volt egy bátyja, aki még a menekülés előtt Kolozsváron született. Belőle pap lett. Ő pedig dr. Zombori István lelki atyája volt ötéves korától fogva. Így ismerte meg a nyugalmazott múzeumigazgató Dávid Katalint, mint Dávid atya húgát.
„A múzeumba kerülve történészként kollégák lettünk, és hát Dávid Katával, mint kolléganővel jó néhányszor találkoztunk. A szegediségét mindig büszkén vállalta, úgyhogy ez egy kicsit közelebb hozott bennünket úgy is, hogy természetesen ő sok-sok évvel idősebb volt. Jószerével élete végéig voltak találkozásaink, hisz a családja itt maradt Szegeden. Őket is jól ismertem, illetve az ő fiát is, aki nekem sokat segített ebben a kiállítás elkészítésében. És úgy gondoltam, hogy Dávid Kata életét most a 2020-as években példaként tudjuk az ország népe elé állítani.”
Ember a tudós mögött
S mivel dr. Zombori István személyesen is ismerhette a kutatónőt, lapunk arra volt kíváncsi, hogy milyen ember volt ő a tudós mögött. „Talán egy százéves korában meghalt hölgyre mondani furcsa, hogy vagány. Egy vagány hölgy volt, aki, hogy is mondjam, mindig úgy volt, hogy ha kell, akkor simán vállalta a járatlan utat. És ezt neki, mint nőnek nem mindig nézték el, de ő annál inkább bebizonyította, hogy ő nem hagyja magát, és nagyon sok mindenben élen járt” – fogalmazott a történész.
Makó környékén is kutatott
Dávid Katalin Makó környékéhez is kötődik. Hiszen egy általa írt disszertációban szerepel a kiszombori templom építésének és az ottani freskók keletkezésének történetét tárgyaló írás.
