Házhoz vitték a József Attila Múzeum féltett kincseit, és egy rendhagyó foglalkozáson vehettek részt a József Attila Gimnázium diákjai. Szikszai Zsuzsanna múzeumigazgató a múltszázadi népviselet jellegzetes vonásait mutatta be, az előadást Szabó Aranka makói divattervező kollekciójából összeállított divatbemutató követte.
A népviselet sok mindenről mesél. Tájanként, falvakként eltér. A színek, díszítések és a felhasznált anyagok viselője életkoráról, családi állapotáról, társadalmi státuszáról vallanak. Egykor igen nagy becsben álltak.
A makói József Attila Múzeum egyik féltett darabja. Fotó: Jeszenszky Zoltán
„A néprajzi gyűjteményünk a megyében a legnagyobb. A textiltárgyaink száma körülbelül 30-40 ezer darabra tehető, ebben benne vannak a jegykendők, a fehérneműk, az ágyneműk és a viseleti darabok. Igazából a viseleti darabokból van a legkevesebb, mert megtartotta a család” – nyilatkozta a Mindig Makónak Szikszai Zsuzsanna.
A muzeológus arra emlékeztetett, hogy ezek a ruhadarabok gyakran egy életet kiszolgáltak. Gyakran abban a ruhában temették el a férfiakat, amikben egykor házasságot kötöttek, ezzel is magyarázható, hogy viszonylag kevés férfi viselet maradt fenn a múlt századból.
Apátfalvi népviselet. Fotó: Jeszenszky Zoltán
A József Attila Múzeum igazgatója a rendhagyó néprajzórán egy apátfalvi asszony jellegzetes öltözékét mutatta be a diákoknak, de hozott magával rugalmas jerseyből készült nadrágot, kézzel, majd géppel hímzett ruhadarabokat, múlt századi hálókabátot és fehérneműt. Előadását egy divatbemutató követte. Szabó Aranka makói divattervező kollekcióját láthatták a gimnazista diákok.
Szikszai Zsuzsanna múzeumigazgató. Fotó: Jeszenszky Zoltán
„Mindig egy kicsit úgy átformálom ezeket a ruhákat, hogy tényleg hordhatók legyenek. Nagyon fontosnak tartom, hogy a nőknél nőies vonalat képviseljünk, és a derék mindig hangsúlyos legyen. Nagyon letisztult színeket használok, amik ilyen kortalanná teszi a ruhákat” – mondta lapunknak a divattervező.
Szabó Aranka húsz éves kora óta foglalkozik divattervezéssel. Kollekcióiba a népi motívumokat is gyakran beépíti, hiszen számára nagyon fontos, hogy egy-egy ruha ne csak kényelmes és viselhető legyen, hanem valami pluszt is adjon viselője személyiségéhez.
Szabó Aranka (előtérben) és a modellek. Fotó: Jeszenszky Zoltán
A rendhagyó néprajzóra a múzeumok őszi fesztiválja keretében jött létre. Az országos programsorozathoz a makói múzeum is húsz éve rendszeresen csatlakozik.
