69 éve sorsfordító napok kezdődtek az országban. Budapesten kitört a forradalom, amire a vidéki magyar társadalom is rezonált. A Makó Korzóban Halmágyi Pál nyugalmazott múzeumigazgatóval, történésszel, valamint Málik Jánossal, a Návay Lajos Technikum és Kollégium történelem szakos tanárával idézzük fel a korszakot.
Csak a rendszerváltozás után születtek meg azok a könyvek, amelyek a valós történelmi eseményeket elmondják az utókornak, valamint Makón minden olyan helyszínt, ahol jelentős események játszódtak, ma már emléktábla jelöl – mondta a Makó Korzó vendégeként Halmágyi Gábor nyugalmazott múzeumigazgató, történész. Hozzátette, aki mélyebben akar 1956 makói eseményeiről tájékozódni, annak van hova nyúlni, a forradalom 50. és 60. évfordulójára is hiánypótló kötetek készültek.
Málik János, a Návay Lajos Technikum és Kollégium történelem szakos tanára és Halmágyi Pál nyugalmazott múzeumigazgató, történész. Fotó: Miklós András
Rendszeresen használ tanóráin fényképeket, videókat egy-egy történelmi korszak bemutatására – erről már Málik János, a Návay Lajos Technikum és Kollégium történelem szakos tanára beszélt a műsorban. A mai diákok jóval kevesebbet olvasnak, ezért a képekkel sokkal könnyebben lehet lekötni a tanulók figyelmét.
1956 őszén ugyanilyen szép idő volt, mint most – folytatta Halmágyi Gábor, aki 8 éves diák volt akkoriban. Október 24-én, szerdán bátyjával iskolába készült, amikor reggel édesapja egy különös morajlásra figyelt fel. Akkoriban a Bajza utca 6. szám alatt laktak. Mikor kimentek az utcára, egyre közeledett a csörömpölés. Megdermedve nézték az emberek, hogy szovjet harckocsik dübörögnek az utcán Szeged felé. 30-40 évvel később került kezébe az akkori Viharsarok című lap egyoldalas rendkívüli kiadása, ami arról számolt be, hogy a hazánkban tartózkodó szovjet csapatok menetet hajtottak végre. Halmágyi Pál hozzátette, ha belegondolunk abba, hogy Makótól délre nem volt szovjet laktanya, akkor ezek a tankok csak Romániából jöhettek. Akkoriban a fényképezőgép nagyon ritka volt, ezért ezekről a harckocsikról nem készült kép. Számára mind a mai napig kérdés, hogy ezek a tankok, hogyan és miért indultak el már 24-én Budapestre.
Málik János elmondta, a helyi történeteket mindig jó szóba hozni a tanórákon, mert ezekkel sokkal közelebb lehet hozni a gyerekekhez egy-egy történelmi korszakot. Sajnálatos módon, egyre kevesebb szemtanú él, ezért pedagógusként egyre ritkábban találkozik olyan diákkal, aki nagyszüleitől, dédszüleitől hallott volna 1956-ban átélt történeteket.
A budapesti forradalom híre csak 2-3 nappal később jutott el Makóra, amikor a korabeli rádió beszámolt a fővárosban zajló eseményekről. A MEFESZ-nek, azaz a Magyar Egyetemisták és Főiskolások Szövetségének október 16-i megalakulásáról akkor értesültek a Maros-parti városban, amikor a Szegeden tanuló diákok a hétvégére hazautaztak – folytatta a múltidézést Halmágyi Pál.
A középiskolai oktatásban a budapesti események vannak fókuszban, de azért, hogy a gyerekek halljanak róla, hogy nemcsak a fővárosban zajlott a forradalom, a vidéki eseményekről és ellenállási gócpontokról is beszél óráin – mondta Málik János.
A műsort a Makói Városi Televízió Facebook és youtube oldalán lehet megtekinteni.
