Emlékkiállítás nyílt Takács János tiszteletére a József Attila Városi Könyvtárban. A rendezvényen Kiss Ernő, a Magyar Bioépítészeti Egyesület elnökségi tagja tartott emlékelőadást, aki méltó módon mutatta be mindazt, amit Takács János az építészetért tett.
![]()
Az építész számos középület, templom és családi ház tervezésében vett részt az ország több pontján. Özvegye, Takács Mária elmondta, hogy férje rendkívül elhivatottan dolgozott: életében minden feladatot komolyan vett, legyen szó városi épületekről, templomokról vagy műemléki felújításokról. Pályája során több templomot is tervezett Ruzsán, Üllésen és Eperjesen, amelyekhez családi emlékek is kötődnek.
Makó főépítészeként felelősséggel alkotott
Takács János a nyugdíjazását követően tért vissza Makóra, ahol főépítészként dolgozott. Nevéhez fűződik a helyi kollégium és a közétkeztetésre tervezett épület megvalósítása is. Özvegye felidézte, hogy férje mindig nagy műgonddal dolgozott, minden tervét alaposan átgondolta, és csak akkor nyugodott meg, ha az épület a tervek szerint valósult meg.
Egykori barátja mutatta be munkásságát
Kiss Ernő, a Magyar Bioépítészeti Egyesület elnökségi tagja és az építész egykori barátja elmondta: a főépítész rendkívüli pontossággal és felelősséggel végezte munkáját. Szerinte a szakmai elveket sosem áldozta fel a kompromisszumok oltárán, és mindig a tulajdonos, valamint a közösség érdekeit tartotta szem előtt. Ez a hozzáállás tette őt megbízható, következetes és elismert építésszé.
Takács János szolgálata
Kiss Ernő és Takács János barátsága több mint két évtizeden át tartott. Mint fogalmazott, az építész nemcsak kiváló szakember, hanem széles látókörű, művelt ember volt, aki a közéletben is aktív szerepet vállalt. Egy időben tanácselnök-helyettesként is dolgozott, miközben az építészetet mindig a közösség szolgálatába állította.
Élő örökség Makó épületeiben
A kiállítás nemcsak a megvalósult épületeket mutatta be, hanem az alkotói folyamatokat és azokat az elveket is, amelyek mentén Takács János dolgozott. Kiss Ernő szerint gondolkodásmódja ma is irányt mutathat a város számára: az emberközpontú tervezés, a funkcionalitás és a művészi látásmód egyensúlya az ő öröksége, amely Makó épületeiben tovább él.




