Az Országos Könyvtári Napok keretében író-olvasó találkozót rendeztek a József Attila Városi Könyvtárban. Itt Budai Lotti tartott előadást Megrágalmazott híres nők a történelemből és Jókai korából címmel. Az író, nőtörténeti publicista lapunknak kiemelte: anno az önálló nőket, akik nem voltak hajlandóak megfelelni a hagyományos szerepelvárásoknak, gyakran boszorkánynak vagy szajhának nevezték. Ő pedig az utóbbi kategóriába esőkről beszélt.
Központban a nők
Budai Lotti író, nőtörténeti publicista történelmi regényeiről híres. Ezeket átszövik az egzotikus helyszínek, az udvari intrikák és a szerelmi konfliktusok. A könyvírás mellett újságírással, blogírással is foglalkozik. Elindította a „Rizsporos Hétköznapok” című blogot, amely divat- és életmódtörténeti témákat dolgoz fel. Emellett Zubor Rozival közösen vezetik a „Micsoda nők voltak!” podcastot, amely híres nők életét dolgozza fel. Műveinek központjában nők, az ő sorsaik, életutaik, társadalmi elvárások, sztereotípiák és párkapcsolati minták állnak.
A történelmi regényeiről híres. Fotó: Miklós András
A jogi diplomát történelmi regényekre cserélte
Jogot végzett, de sosem dolgozott jogászként. Lapunk azt kérdezte, hogy hogyan jött neki a jogi pálya után vagy inkább helyett az írás. „Én csak lediplomáztam, szerencsére nagyon jó a memóriám, úgyhogy viszonylag rövid idő alatt, mondhatni a normális idő alatt, de igazából sosem praktizáltam. A szakvizsgát sem tettem le, úgyhogy inkább egy ilyen útkeresés kezdődött utána, sok mindennel egybekötve. Egyébként próbáltam művészettörténetet is tanulni a BTK-n, divattervezést, ezek nem jöttek össze, de azért elkezdtek terelgetni már akkor igazából a nőtörténet vagy a divattörténet felé. Az írás az egy nagyon prózai délutánon jött, amikor egyszerűen csak nem találtam azt a történelmi regényt – nekem a történelem regény a kedvenc műfajom –, amit olvastam volna, de volt egy nagyon határozott elképzelésem, hogy milyet szeretnék olvasni, úgyhogy gondoltam, miért ne próbáljam megírni, és igazából ezzel kezdődött minden” – fogalmazott.
A múltban gyökerezik a jelen
Az író-nőtörténeti publicista úgy nyilatkozott, hogy szerinte azért fontos a nőtörténettel foglalkozni, mert amikor az életünkben problémába ütközünk és egy szakember segítségét kérjük, mindig a múlttal kezdünk. Hiszen a jelen problémái legtöbbször a múltban gyökereznek, ezeket kell feltárni. Hozzátette: „Igazából ez ugyanígy működik a nőtörténettel. Nagyon sok minden olyasmi vesz minket körbe, ami nekünk szenvedést okoz, de még talán nem is vesszük észre, mert annyira a hétköznapjaink részévé vált. Vagy, ha pedig észrevesszük a szemünktől és harcolunk, akkor sokkal könnyebb úgy küzdeni egy bérkülönbség vagy egy áldozathibáztatás ellen, hogy tudjuk, hogy ezek honnan erednek”
A makói könyvtárban tartott előadást. Fotó: Miklós András
80% kutatás és 20% írás
A történelmi regény műfaja sok kutatással jár. Azt gondolhatnánk elsőre, hogy 50% kutatás és 50% írás. Ám Budai Lotti erre rácáfolt: sokkal inkább 80% kutatómunka és 20% írás. Lapunknak elmondta: a forrásgyűjtés közben össze is áll a fejében a történet. Az író azt is megjegyezte, hogy a kutatás 70-80%-a végül bele sem kerül az adott könyvbe.
Inspirálódás Elizabeth Gilbert módra
Azt kérdeztük tőle, hogy honnan, miből inspirálódik. Erre Budai Lotti az Ízek, imák, szerelmek írójára, Elizabeth Gilbert-re reflektált, aki egyszer azt írta, hogy a munkafolyamat közben néha úgy érzi, hogy ezek a történetek valahol már léteznek, csak néha így bele tudja dugni a fejét, mint valami speciális tévékészülékbe és tudja látni, hogy mik történnek, és miről beszélgetnek, és ő csak leírja. „Néha nekem is vannak ilyen érzéseim” – fogalmazta meg a magyar író.
A múlt önálló női alakjai
Budai Lotti előadása olyan történelmi nőalakokkal foglalkozott, akik nem voltak hajlandóak megfelelni a hagyományos szerepelvárásoknak: vezetni és feltalálni akartak vagy csak a saját sorsukat irányítani. „Erre általában a saját vagy utókoruk kétféleképpen reagálhatott: leboszorkányozta vagy leszajházta őket. És most itt főleg a második kategóriából fogunk beszélni nőkről. Marie Antoinette-ről, Boleyn Annáról és Mária Magdolnáról”. Emellett a Jókai emlékév kapcsán az író két színésznőfeleségéről is szó esett, hiszen a történelem során bizony összemosták a prostituált és a színésznő fogalmát is – zárta gondolatait az író.
