A makói emberekről ma is és 200 évvel ezelőtt is elmondható volt, hogy kultúrakedvelők. A városnak az 1800-as évekből már igen gazdag színháztörténeti kincsei vannak – osztotta meg televíziónkkal Szabó Attila, az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet igazgatóhelyettese. A szakember a helyi könyvtárban tartott előadásán bővebb betekintést is nyújtott az egykori Hollósy Kornélia Színházról.
![]()
Návay Lajos javaslatára nevezték el az 1902-ben épült színházat
Az 1850-es évektől kezdődően minden évben más és más színi társulatot fogadtak Makón, akik a városháza nagytermében tartották előadásaikat. 1877-ben a Vármegyeháza utca elején felépült egy nyári színkör, ahol csak a színpad volt fedett. Ezt követően közel egy évtizedet kellett várni egy új játékhely építésére. Az igazi áttörést az hozta, amikor 1902-ben megalakult a Csanád Vármegyei Színpártoló Egyesület. A tagok kezdeményezésére állami és vármegyei támogatásból, valamint magánszemélyek felajánlásaiból rövid idő alatt elkészült a vadonatúj teátrum épület. A faszínházat Návay Lajos javaslatára arról a Hollósy Kornéliáról nevezték el, aki a Magyar Királyság legnépszerűbb és legtehetségesebb énekesnője volt, és nemzetközi sikereket is aratott.

Szabó Attila, az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet igazgatóhelyettese. Fotó: Makói Városi Televízió
Ferenc József császártól Kossuth Lajosig – megtiszteltetésnek tartották, ha a hangját hallhatták
A koloratúrszoprán többször megfordult Makón is. Műkedvelő esteket szervezett, mentorként és rendezőként koordinálta a helyi színházi életet. 1864-ben családjával Csanád vármegyébe költözött, ahol férjét, Lonovics Józsefet csanádi főispánná választották. Így Kornélia a megye első asszonya lett.

Hollósy Kornélia többször megfordult Makón is.
Egyre több előadás, sokkal hosszabb évadok
A „magyar csalogány” halála után a 850 személyes nézőtérrel ellátott makói Hollósy Kornélia teátrumban neves vendégművészek léptek fel és számos jeles darabot játszottak itt. Az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet igazgatóhelyesétől megtudtuk, hogy a repertoárból nem hiányoztak a magyar klasszikusok. A Bánk Bán, Az ember tragédiája és a János vitéz is színre került, de Puccini és Verdi operái is felcsendültek. Emellett zenés és prózai darabokra válthatott jegyet a közönség.

Az egykori faszínház.
Az épület 38 éven át szolgálta a makói színészetet
A jelenlegi Petőfi parkban egykoron álló Hollósy Kornélia Színház utolsó előadása 1937. október 18-án volt. Ekkor a teljes felújításra szoruló, életveszélyesnek nyilvánított teátrumot azonnali bezárásra ítélték, majd lebontásra került. Ezt követően mintegy fél évszázadon át a Hagymaház adott otthont a városunkba érkező színtársulatoknak, míg 1998-ban elkészült a Makovecz Imre által tervezett, a XXI. századi igényeket is kielégítő Új-Hagymaház.
