Szerda délután a Csongrád Megyei Mozgáskorlátozottak Egyesületének tartott előadást Horváth Sándor. A Makói Malom termékmenedzsere és élelmiszermérnöke betekintést nyújtott az érdeklődőknek az üzem technológiájába, működésébe. Videóval szemléltette a folyamatot a búza beérkezésétől a kész liszt kiszolgálásáig. Lapunk megtudta tőle: ez a kézműves malom, ami műszaki és technikai megoldásokban bővelkedik, mégis a hagyományos értékeket tartja szem előtt, manapság már nagyon ritka.
Közösségbe rendeződve támogatják egymást
A Csongrád Megyei Mozgáskorlátozottak Egyesületének makói csoportja összefogja a városban élő mozgáskorlátozott személyeket. Ez azért fontos, mert így egy közösségbe rendeződve, egymást támogatva tudnak kapcsolatot létesíteni egymással. Rekreációs programok kapcsán is összejön a csoport, de akár csak a mindennapi életük kibeszélésére is remek alkalmak kínálkoznak. Eközben pedig lelkileg és fizikálisan is tudják támogatni egymást – tudtuk meg Kovács Pétertől, az egyesület megyei titkárától. Hozzátette: a makói tagság jelenleg 45 főből áll, de ezt szeretnék bővíteni.
Kovács Péter, a Csongrád Megyei Mozgáskorlátozottak Egyesületének megyei titkára.
Bepótolhatták a lemaradást
A Múzeumok Éjszakáján volt rá lehetőség, hogy az érdeklődők betekintést nyerjenek személyesen a Makói Malom működésébe. Azonban sokan lemaradtak erről, így egy csoportgyűlésen felmerült, hogy elhívnak egy ottani szakértőt, aki be tud számolni mindarról, ami ott zajlik – osztotta meg a Mindig Makóval Kissné Németh Anikó, a Csongrád Megyei Mozgáskorlátozottak Egyesületének makói csoporttitkára. Így jött a képbe Horváth Sándor, élelmiszermérnök, termékmenedzser.
Kissné Németh Anikó, a Csongrád Megyei Mozgáskorlátozottak Egyesületének makói csoporttitkára.
Tipikus malomillat- és kisugárzás
Horváth Sándor a szerdai alkalomra egy rövid összefoglalóval érkezett. Egy videós vetítés segítségével vizuálisan is be tudta mutatni az összegyűlteknek a malom technológiáját, működését a búzaátvételtől a liszt elkészüléséig. Lapunk azt kérdezte tőle, hogy miért különleges a Makói Malom, amire azt válaszolta: „Egy olyan műszaki és technológiai megoldásokban bővelkedő, és közben a hagyományos értékeket szem előtt tartó üzem, ami nagyon ritka”. Hozzátette: párját ritkító az országban az ilyen termelés, ahol még hagyományos technikával, félmagas őrléssel, transzmissziós erőátvitellel dolgoznak, és ami még őrzi a tipikus malomillatot- és kisugárzást.
Horváth Sándor, a Makói Malom termékmenedzsere és élelmiszermérnöke.
Kézműves, hagyományos és adalékmentes
Az élelmiszermérnök-termékmenedzser elárulta: az őrlő- és osztályozógépek az ’50-es évekből származnak, az előtte lévő transzmissziós hajtás pedig az 1900-as évekből. Az itt gyártott liszten érződik, hogy kézműves malomból származik, hiszen sokkal kíméletesebben nyúlnak a búzaliszthez. Ráadásul adalékmentes, és teljesen egészséges az a kovász és a kenyér, ami ebből készül, hiszen nem tartalmaz semmilyen kemikáliát. A fogyasztók pedig egyre inkább kezdik megbecsülni ezt a minőséget – jegyezte meg Horváth Sándor. „A nagyszüleink, amikor megsütötték a kenyeret, egy hétig volt kenyér, tehát nem volt semmi baj, nem penészedett meg, nem száradt ki, nem esett szét a bélzete. Ezért, mert ők még ezt a hagyományos, hosszú érlelésű kovászos technológiát használták, és ilyen hagyományos lisztből készítették” – tette hozzá.
Bővülő termékpaletta
Horváth Sándor továbbá azt is elmondta, hogy a hagyományos termékeiken kívül milyen újdonsággal bővült a palettájuk. Megtalálható a kínálatukban kenyér-, pizza-, finom-, tészta-, rétes- és teljes kiőrlésű liszt, valamint asztali dara, ami pedig a legújabb, az az extra finom süteményliszt.
Folyamatosan bővülő termékpaletta,
